Az IEA gáz- és villamosenergia-piaci vezetője szerint azonban vannak alternatív finanszírozási modellek is, amelyek felhasználhatók lennének a paksi bővítés esetében.
– A Franciaországban most épülő flamanville-i atomerőművi blokk esetében az állami energiaszolgáltató, az EDF saját tőkéből valósítja meg a beruházást, ám az MVM jelenleg még nem tart itt – mutatott rá Varró. Úgy véli, nem elérhetetlen ez a cél a magyar cég számára, ám ehhez az államnak úgy kell működtetnie az MVM-et, hogy folyamatosan nyereséget érjen el, viszont az így keletkező osztalékot ne vonja ki a társaságból.
A szakértő szerint erre az elmúlt kormányzati ciklusok során nem nagyon volt még példa.
Varró László szerint járható út az is, amelyet Törökország vagy Vietnam választott az atomerőmű építéséhez.
– Ezekben az országokban az orosz állami nukleáris cég, a Roszatom valósítja meg a beruházást, amely nem csak a technológiát, hanem a tőkét is szállítja – fejtette ki. Varró azonban kiemelte, az oroszok ezekben az esetekben „nem karácsonyi ajándékot visznek”, hanem a nemzeti érdekeket képviselő, Moszkva számára előnyös szerződéseket kötöttek.
Az energiaipari szakértő szerint amikor Magyarország a paksi bővítésben gondolkodik, akkor regionálisan kell vizsgálnia a környezetet. – Ha csak egy új blokk épülne Pakson, az is jóval több energiát állítana elő, mint amennyit a magyar piac fel tud szívni. A megfelelő megtérüléshez ugyanis célszerű éjjel-nappal üzemeltetni majd az új egységeket – hangsúlyozta.
