Kevesebb mint két év múlva, a tervek szerint 2013. szeptember 1-jén nyithatja meg kapuit a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum Hatvanban – tudtuk meg a település polgármesterétől. Szabó Zsolt elmondta, hogy a kormány november közepén kiemelt beruházássá nyilvánította a fejlesztést, a Nemzeti és a Természettudományi Múzeummal – az új intézmény szakmai felügyeletét ez utóbbi látja majd el – pedig már megkezdődött az egyeztetés a kiállítótér berendezéséről.
A szakemberek az év utolsó napjaiban feszített tempóban dolgoznak majd azért, hogy az építési terveket még szilveszter előtt benyújthassák a műemlékvédelmi hatóságnak. A vadászati múzeum ugyanis a Heves megyei város szívében, az oltalom alatt álló Grassalkovich-kastélyban kap majd helyet. A polgármester szerint több oka volt annak, hogy miért Hatvanra esett a választás. Az egyik ezek közül szimbolikus: százharminc évvel ezelőtt itt hozták meg az Országos Magyar Vadóvó Egylet – a későbbiekben Országos Magyar Vadászati Védegylet – alapításáról szóló határozatot. Ez mérföldkő volt a szakma és hazánk életében, s a remények szerint a múzeum is azzá válhat. Éppen ezért nem is egyszerű trófeatárat akarnak létrehozni a Grassalkovichok régi barokk fészkében.
Az új intézmény célja a vadászat, halászat és az erdészet történetének, társadalmi hasznosságának, valamint szükségszerűségének bemutatása folyamatosan változó, a modern audiovizuális technikák adta lehetőségeket kihasználó állandó és időszaki kiállításokon keresztül – magyarázta Szabó Zsolt. A városvezető úgy véli, a vadászati múzeum tudatformáló lesz: segít megértetni a látogatókkal, hogy Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán és megannyi ismert és ismeretlen társuk, akik az emberiség egyik legősibb hagyományát követik, nem mészárosok.
Amióta az ember létét is fenyegető ragadozók eltűntek, a vadászok felelnek azért, hogy ne omoljon össze az ökológiai rendszer. Az ő feladatuk az, hogy a medvék és farkasok helyébe lépve megakadályozzák az egyes vadfajok veszélyes túlszaporodását, ami az erdők pusztulásához és felbecsülhetetlen mezőgazdasági károkozáshoz vezetne – fejtette ki a polgármester. Hozzátette: az új intézményben azonban legalább ekkora hangsúlyt kap majd a környezettudatosság.
Öko-, valamint a későbbiekben egy úgynevezett szafariparkot is tervezünk a vadászati múzeumhoz csatolni. Az előbbi a kastély kertjében igyekezne a fiatalokat „hozzászoktatni” a természethez; megmutatná nekik, hogy a városon kívül egy csodálatos világ várja őket, de ezt nemcsak élvezniük, hanem védeniük is kell. Utóbbi ugyanakkor a nyitás utáni évek fejlesztése, az eredeti ötlet továbbgondolása lenne, és a hazai vadfajokkal ismertetné meg a látogatókat – közölte Szabó Zsolt, majd megjegyezte: a szafaripark megnyitását azért is szorgalmazza, mert segítene a gyerekeknek tisztázni olyan alapvető kérdéseket, mint például azt, hogy az őz nem a gímszarvas kicsinye.
– Nem lényegtelen az sem, hogy a körülbelül hárommilliárd forintos uniós pénzből megvalósuló beruházás új munkahelyeket – szám szerint nagyjából ötvenet – teremt a városban – szögezte le a polgármester, hozzátéve: a vadászati múzeumnak turisztikailag is kiemelt szerepe lesz, a növekvő idegenforgalom pedig a helyi vállalkozások számára is gyümölcsöző lehet. Ráadásul ezzel a fejlesztéssel a kívülről rendben lévő, de belül már romos kastélyt is sikerül végre rendbe hozni.
A Hatvan központjában álló kastélyt eredetileg Grassalkovich Antal építtette 1758-ban, a műemlék épület azonban a 80-as évek eleje óta kihasználatlanul, üresen áll, csupán egyik szárnyában működött a városi művelődési központ. A barokk stílusú, gazdagon díszített kastély húszholdas parkját a második világháború előtt értékes növényritkaságok díszítették; középső része franciás jellegű volt a két szélén angol parkerdővel. A második világháborúban a katonák, majd az utána következő évtizedekben a környék lakosai az épület berendezését széthordták, illetve tönkretették, a kastély állaga végzetesen leromlott. A díszfákat és -cserjéket területrendezés ürügyén vágták ki: az egykori park helyén kollégiumot, kórházat, rendelőintézetet, nővérszállást építettek, majd még egy lakótelepet is.
