Ennek a különleges együttállásnak köszönhetően a vidéken a Kárpát-medence jellegzetes fajai és az Alpokból lehúzódó, valamint a mediterráneumból származó fajok egyaránt előfordulnak errefelé. A magyar viszonylatban hűvös és csapadékos klímának köszönhetően például olyan hegyvidéki növények és állatok is élőhelyet találnak itt, mint a zergeboglár, a fecsketárnics, a havasi éger vagy a nagy mustárlepke. De az olyan melegkedvelő fajok is szép számban fordulnak elő, mint a sárga és fekete színezetével a darazsakat imitáló, ragadozó életmódú rablópille.
Az Őrségi Nemzeti Park vezetői szerint területük fajgazdagsága jelentős részben az évszázadokon át folytatott ésszerű tájhasználatnak köszönhető. Mint elmondták: bár itt is jelentősen átalakították a környezetet, annak erőforrásait a természettel harmonikus, fenntartható módon hasznosították. Az, hogy az őrségi tájat még ma is archaikus kép jellemzi, amelyben a patakvölgyek dús füvű rétjei kiterjedt erdőkkel és apró falvakkal váltakoznak, ennek a hozzáállásnak az eredménye. Ehhez igyekezett hozzátenni a park is, amikor a gyepek, rétek fenntartását elősegítő, egyszersmind a hazai génállományt megőrző, csaknem négyszáz őshonos hazai állatot számláló magyar tarka marha gulyát és a muraközi ménest létrehozták.
Ezek után nem meglepő, ha az erre járó vándor a kaszálóréteken olyan növényritkaságokat lát, mint amilyenek az orchideák, a sárga liliom vagy a csillagos nárcisz. Ugyanezeken a területeken európai viszonylatban is jelentős populációi élnek a kontinens más részein már erősen megfogyatkozott hangyaboglárka lepkéknek. A szabályozatlan és hűs vizű patakokban, valamint a szintén szabályozatlanul kanyargó Rába folyóban pedig tenyérnyi nagyságú folyami rákok, a tiszavirág rokonságába tartozó számos kérészfaj lárvái és olyan ritkaságok élnek, mint például az ősi körszájúakhoz tartozó dunai ingola.
A 2002. március 1-jén 44 ezer hektáron létrehozott nemzeti park számos lehetőséget kínál az aktív pihenésre. A túrázók, természetbúvárok tizenhét tanösvény és több jelzett út közül választhatnak, amelyeken egyedül vagy szakemberek vezetésével ismerhetik meg az őrségi tájat. Említésre méltók azonban a vidék kulturális javai is. Ezek megismerésére például Szalafő-Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlék-együttesnél, Magyarszombatfán a Fazekasháznál és a Nagyrákosi Tájháznál nyílik lehetőség. Legalább ilyen érdekesek azonban a szakrális emlékek: az Aquila János által kifestett híres veleméri, továbbá az őriszentpéteri Árpád-kori templomok, valamint a népi építészet gyöngyszemeit képviselő szoknyás haranglábak.

Hatalmas hiszti lesz a baloldalon: az átláthatósági törvényjavaslat már az Országgyűlés előtt van