Az Őrség, ahol három világ egyesül

Hazánk legfiatalabb nemzeti parkja, az őrségi területén három nagy növény- és állatföldrajzi régió találkozik.

Nagy Áron
2012. 02. 02. 2:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ennek a különleges együttállásnak köszönhetően a vidéken a Kárpát-medence jellegzetes fajai és az Alpokból lehúzódó, valamint a mediterráneumból származó fajok egyaránt előfordulnak errefelé. A magyar viszonylatban hűvös és csapadékos klímának köszönhetően például olyan hegyvidéki növények és állatok is élőhelyet találnak itt, mint a zergeboglár, a fecsketárnics, a havasi éger vagy a nagy mustárlepke. De az olyan melegkedvelő fajok is szép számban fordulnak elő, mint a sárga és fekete színezetével a darazsakat imitáló, ragadozó életmódú rablópille.

Az Őrségi Nemzeti Park vezetői szerint területük fajgazdagsága jelentős részben az évszázadokon át folytatott ésszerű tájhasználatnak köszönhető. Mint elmondták: bár itt is jelentősen átalakították a környezetet, annak erőforrásait a természettel harmonikus, fenntartható módon hasznosították. Az, hogy az őrségi tájat még ma is archaikus kép jellemzi, amelyben a patakvölgyek dús füvű rétjei kiterjedt erdőkkel és apró falvakkal váltakoznak, ennek a hozzáállásnak az eredménye. Ehhez igyekezett hozzátenni a park is, amikor a gyepek, rétek fenntartását elősegítő, egyszersmind a hazai génállományt megőrző, csaknem négyszáz őshonos hazai állatot számláló magyar tarka marha gulyát és a muraközi ménest létrehozták.

Ezek után nem meglepő, ha az erre járó vándor a kaszálóréteken olyan növényritkaságokat lát, mint amilyenek az orchideák, a sárga liliom vagy a csillagos nárcisz. Ugyanezeken a területeken európai viszonylatban is jelentős populációi élnek a kontinens más részein már erősen megfogyatkozott hangyaboglárka lepkéknek. A szabályozatlan és hűs vizű patakokban, valamint a szintén szabályozatlanul kanyargó Rába folyóban pedig tenyérnyi nagyságú folyami rákok, a tiszavirág rokonságába tartozó számos kérészfaj lárvái és olyan ritkaságok élnek, mint például az ősi körszájúakhoz tartozó dunai ingola.

A 2002. március 1-jén 44 ezer hektáron létrehozott nemzeti park számos lehetőséget kínál az aktív pihenésre. A túrázók, természetbúvárok tizenhét tanösvény és több jelzett út közül választhatnak, amelyeken egyedül vagy szakemberek vezetésével ismerhetik meg az őrségi tájat. Említésre méltók azonban a vidék kulturális javai is. Ezek megismerésére például Szalafő-Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlék-együttesnél, Magyarszombatfán a Fazekasháznál és a Nagyrákosi Tájháznál nyílik lehetőség. Legalább ilyen érdekesek azonban a szakrális emlékek: az Aquila János által kifestett híres veleméri, továbbá az őriszentpéteri Árpád-kori templomok, valamint a népi építészet gyöngyszemeit képviselő szoknyás haranglábak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.