Habár valamilyen képet könyvekből, filmekből is nyerhetnek a Kárpát-medence faunájáról, semmi sem pótolhatja az eleven lényekkel való találkozás élményét – mutatott rá már évtizedekkel ezelőtt sok szakember. A főváros közelében ennek jegyében láttak hozzá a Pilisi Parkerdő Zrt. majdani Budakeszi Vadasparkjának kiépítéséhez; a beruházás 1979-re készült el.
– Az intézmény elsősorban, de nem kizárólag a fiatalokat igyekszik megszólítani – mondja lapunknak Bene Zsolt igazgatóhelyettes. A vezető ugyanakkor hozzátette: a park eléggé összetett ahhoz, hogy minden korosztály számára érdekes kikapcsolódást nyújtson, és a folyamatos fejlesztések miatt érdemes időről időre visszalátogatni. Budakeszin hagyományos háziállataink és jellegzetes vadászható vadfajaink – a gímszarvas és a dámvad, az őz, muflon, a vaddisznó vagy éppen a réce és a fácán – mellett az elmúlt három esztendőben megjelent a ritkaságnak számító medve, farkas és hiúz az őshonos emlősök és madarak bőséges választékában. Hazánk hírneves erdészeit, vadászait, vadászíróit pedig díszes plakettek mutatják be a vendégeknek.
A Kárpát-medence élővilágának megismerését képzett vezetők segítik. – A hétköznapi bejárás mellett különleges programokat is kínálunk vendégeinknek. Nemrég létrehoztunk egy állatsimogatót, amely azóta nagyon népszerű, és a későbbiekben bővíteni szeretnénk. De még érdekesebb lehet az ide érkezőknek, hogy minden pénteken éjszakai szakvezetést szervezünk; ezek résztvevői betekinthetnek a vad sötétedés utáni életébe – magyarázta Bene Zsolt. Dacára a szorító gazdasági válságnak, az utóbbi években a tulajdonos Pilisi Parkerdő Zrt. segítségével jelentős infrastruktúra-fejlesztést sikerült véghezvinni a parkban: elkészült az új beléptetőrendszer és a baba-mama kuckó, megújult a vizesblokk, a büfé és a melegedő, és elindult az intézmény színes, folyamatosan frissülő weboldala is.
– A további újítások azt a célt szolgálták, hogy az állatok jobb ellátásban, még több odafigyelésben részesülhessenek – jegyezte meg az igazgatóhelyettes, külön kiemelve Kisállatsuli című programjukat, amelynek segítségével a látogatók betekinthetnek a gondozók munkájába, miközben azok például a mosómedvét vagy a sakált trenírozzák.
– Ami a jövőt illeti, egyre több kihelyezett biológiaórának szeretnénk otthont adni, mivel úgy véljük, egy tanteremben nem lehet kellő szinten bemutatni hazánk élővilágát, s tovább fejlesztenénk a környezettudatosságra, természetszeretetre nevelő munkát – foglalta össze céljaikat Bene Zsolt.
