Eseménydús centenárium

Változatos programokkal tisztelegnek a sokoldalú tudós, Herman Ottó emléke előtt.

Bő egy hónappal a Herman Ottó-emlékév hivatalos nyitánya után máris jelentős figyelem irányult a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NEKI) által kezdeményezett, a sokoldalú tudós életét, munkásságát és örökségét, ezeken keresztül pedig a természet csodáit, óvandó értékeit bemutató programsorozatra.

A legismertebb közösségi oldalon például pillanatok alatt meghaladta a kétezret az érdeklődők száma, akik folyamatos hozzászólásaik tanúsága szerint nemcsak gyűjtik, hanem előszeretettel meg is osztják régi és új információikat az 1914-ben elhunyt polihisztorról. A tavasz beköszöntével ez az elragadtatottság várhatóan tovább növekszik, hiszen a szervezésből részt vállaló szervezetek, különösen a nemzeti parkok mind több eseménnyel csalogatják magukhoz a vendégeket.

A Bükki Nemzeti Park például most szombaton a Hór-völgyi látogatóközpont kiállításának megtekintésével, valamint filmvetítéssel egybekötött, a hegységben található ősemberbarlangokat bemutató gyalogtúrára várja azokat, akik a márciusi hétvégét nem a televízió előtt vagy egy plázában akarják elütni.

Az utolsó magyar polihisztor. Herman Ottó, akit sokan az utolsó magyar polihisztorként tartanak számon, Breznóbányán született 1835. június 26-án, s Budapesten hunyt el,1914. december 27-én. Nem volt diplomája, de önszorgalmának köszönhetően korának egyik jelentős természettudósa és a kiegyezés utáni magyar politikai élet fontos közszereplője lett. Egyaránt nevet szerzett magának mint zoológus (ornitológus, ichthiológus, arachnológus), néprajzkutató, régész.

Talán legnépszerűbb műve A madarak hasznáról és káráról című könyv, amely rövid idő alatt több kiadást is megért, további jelentős művei A magyar halászat könyve I II. és a Magyarország pókfaunája I III. Nevéhez fűződik a magyar paleolit- és a magyar tudományos barlangkutatás megindítása, mivel a Miskolcon talált szakócák alapján ő állította elsőként, hogy éltek ősemberek Magyarország területén.

A program rávilágít Herman Ottó érdemeire a hazai őskorrégészet megalapozásában. Hiszen 1893-ban ő szolgáltatta az első tárgyi bizonyítékot arra, hogy Magyarország területén valaha kőkori ember élt.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ugyanakkor a Bugaci Pásztormúzeum tárlatát bővíti egy Herman Ottó életét és a Bugachoz kötődő néprajzi tevékenységét bemutató vitrinnel, amely március végétől tekinthető meg. Továbbá időszaki kiállítás nyílik a kecskeméti Természet Házban (május 9. október 31.), ahol a tudós ornitológiai tevékenységére koncentrálnak. Ugyanott április 12-e és május 3-a között látható az Egretta Természetfotós Csoport madártani fotóiból készült válogatása.

Szintén a madarakra fókuszál a Duna Dráva Nemzeti Park, amely május 17-re hirdetett jelvénygyűjtő túrát Erdőlakó madarak nyomában címmel. A vándorút Kárászról, a faluház elől indul. A választás szimbolikus, hiszen éppen ott, ezen az erdőkkel és patakokkal körülvett, télen-nyáron madárdaltól hangos kis településen jött létre hazánk első, gépi erőre berendezkedett fészekodúgyára. Az alapító Kühnel Márton a XX. század elején került kapcsolatba Herman Ottóval, akinek madárvonulási megfigyeléseket küldött. A nagy magyar polihisztor akkor az általa alapított Madártani Központ vezetője volt. A találkozásból barátság, a barátságból munkakapcsolat alakult ki. Herman Ottó többször járt Kárászon, s az ő alapos megfigyeléseinek és gyakorlati tanácsainak segítségével közösen alakították ki a különböző méretű odúkat cinkéknek, csuszkáknak, légykapóknak, harkályoknak és sok más madárcsoportnak.

Az emlékév rendezvényei közül nem egy kimondottan a fiatal, iskolás korosztályt vette célba, s önálló kutatásra, alkotásra buzdítja a nebulókat. Ilyen például az Aggteleki Nemzeti Park rajzpályázat- és projektnapja. Az utóbbit Jósvafőn, a Kúria Oktatóközpontban rendezik október 15-én. Az előadásokkal készülő fiatalok közönség és szakemberek előtt adhatnak számot munkásságukról.

Mindez persze csak rövid ízelítő a Herman Ottó-emlékév műsorkínálatában szereplő vándorkiállítások, tematikus bemutatók, túrák, koncertek, koszorúzások és emléktábla-avatások sokaságából. A rendezvénysorozat keretében ráadásul ünnepi kiadásban újranyomtatják Varga Domokos Herman Ottó életéről szóló könyvét és a Nyitott szemmel Herman Ottó útjain című felfedezőfüzetet is.

Képalá:
Az istállóskői barlang. Ősemberbarlangokat bemutató gyalogtúrákra is várják az érdeklődőket
fotó: mti/jászai csaba
keretes: