A Bükk hegység lábánál, Egertől mintegy 30 kilométerre található Szilvásvárad, közelében a Szalajka-völggyel. Itt közlekedik 3,6 kilométeres pályáján a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút.
Az Egererdő Zrt. üzemeltette kisvonat története 1908-ig nyúlik vissza; ekkor kezdődött kiépítése lovag Wessely Károly elképzelése nyomán. A teljes, 21,6 kilométeres pálya 1921-re épült ki. Gondot okozott azonban a vonalak közti eltérés: a fennsíki szakasz nyomtávja eltért az alsó szakaszokétól és a siklóétól, ezért egységesítették őket. Az intézkedés hatására 1948-ra a siklón már a kisvasút kocsijai jártak, és a faanyag átrakodás nélkül eljuthatott a fennsíki fakitermelő helyekről a szilvásváradi fatelepre. Ezzel párhuzamosan 1949 és 1953 között kiépítették a fennsíki feltáró utat, és az ottani faanyag szállítását fokozatosan teherautók végezték a vasút helyett, amelynek kihasználtsága így az 1960-as évekre érezhetően csökkent, 1967-ben pedig megszűnt. Fennmaradása tehát az utasforgalomtól vált függővé, végül a teljes szakasz mintegy háromnegyedét felszedték. A szilvásváradi erdei vasút a Szalajka-Fatelep állomásról indul, ahol fotókon ismerkedhetünk meg a történetével. A Szalajka-Halastó megállónál erdészeti múzeum várja a látogatókat, a Szalajka-Fátyolvízesésnél hazánk kiemelkedő természeti szépségét csodálhatjuk meg.
A kisvonatra mindenképpen érdemes felülni, hiszen megállóitól csupán néhány percre többféle látnivalót is találunk. A túrázók friss levegőn, madárcsicsergéssel kísérve járhatják végig a tanösvényeket, és fedezhetik fel a Szalajka-völgy szépségeit. Megtekinthetik a függőleges kőfalból előcsobogó Szikla-forrást, megpihenhetnek a Gloriette-tisztáson, ahonnét átgyalogolhatnak az Istállós-kői-barlanghoz, ahol a régészeti ásatások során gyapjas mamut, barlangi oroszlán és ősbölény csontjai is előkerültek.
Aki teheti, feltétlenül keresse fel az erdei múzeumokat, illetve látogasson el a közeli vadbemutató kerthez is, ha dámszarvasokat és muflonokat szeretne látni. Amennyire a Szalajka-völgy látnivalókban bővelkedik, olyannyira gazdag a Bükk hegység állatvilága: a gímszarvas, a muflon és a vaddisznó gyakori látvány.
Előfordul itt még az alpesi gőte és a pannon gyík, a Bükki Nemzeti Parkban emellett olyan veszélyeztetett madarak is megtalálhatók, mint a parlagi sas, a kerecsen- és a vándorsólyom.
Említésre méltó továbbá, hogy a völgyben kanyargó patakot több helyen megduzzasztották, mivel a vize minden tekintetben kiváló a pisztrángtenyésztéshez. A tenyészetekben jellemzően a sebes és a szivárványos pisztránggal találkozhatunk. Több helyen nemcsak a szaporításuk rejtelmeibe tekinthetünk be, de meg is kóstolhatjuk az ízletes és egészséges halételeket.
