Lassan nincsen hét, hogy ne adnának hírt a különböző sajtóorgánumok arról, hogy hatalmas mennyiségű romlott húst, vagy más élelmiszert foglaltak le, hívtak vissza az üzletek polcairól. Hogyan kerülhetjük el, hogy romlott, átcímkézett termék kerüljön a kosurunkba, majd az asztalunkra? Melyek azok a trükkök, amelyeket a tudatos vásárlónak el kell sajátítania, ha ki akarja védeni az átverést, vagy a gyomorrontást, drasztikusabb esetben a még ennél is durvább következményeket?
Legutóbb 1400 kilogramm engedély nélkül előállított, hamis eredetigazolású és lejárt fogyaszthatósági idejű baromfi- és marhahús forgalomba hozatalát tiltották meg az ellenőrök egy Soroksári úti vállalkozásnál, az üzem működését felfüggesztették. A hatóságok számtalan ellenőrzéssel igyekeznek megtenni a tőlük telhetőt a vásárló védelmének érdekében, kiválóan állják is a sarat, de a hamisítók módszerei egyre kifinomultabbak, nehéz velük versenyezni.
Mutyik a garázsokban
Belegondolni is rossz, hogy hány garázsban folyhat a hús-, tej-, vagy egyéb mutyi, és hány vásárlói kosárba kerülhet romlott, vagy manipulált élelmiszer. Egy megoldás van hát, hogy megpróbáljuk kivédeni az átverést: tudatos vásárlóvá kell válnunk, és figyelnünk kell az apró jelekre.
Nagyon gyanús a nagyon olcsó
„Az egyik talán legbeszédesebb jel, ha valami nagyon olcsó. Ebből rögtön gondolhatjuk, hogy az olcsóságnak valami oka van, nagy valószínűséggel az, hogy gyorsan szeretnének megszabadulni a silány terméktől. Nagyon fontos, hogy ha tehetjük, ne spóroljunk az élelmiszereken, próbáljunk meg ugyanahhoz a már jól bevált kistermelőhöz visszamenni vásárolni, nagyon fontosak ezek a személyes kapcsolatok” – mondta el az MNO-nak dr. Oravecz Márton.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke arra kéri a vásárlókat, hogy figyeljék meg a termék külső megjelenését. Ha csak nagyjából hasonlít arra, amit venni szoktunk, de nem teljesen, az mindig gyanús lehet. Volt arra is példa, hogy a hamisítók 3-4 évvel korábbi, megmaradt csomagolóanyagokat szereztek, és ahhoz garázsban hamisítottak terméket. A hamisítás lényege, hogy valami olcsóbbat szeretnének eladni az első pillantásra még akár tetszetősnek is tűnő csomagolásban. Gondoljunk csak azokra a pálinkákra, borokra, amelyek még gyümölcsöt sem láttak!
Más betűtípus, más nyomtatás
„Miből láthatjuk, hogy átcímkézett terméket készülünk megvenni? Ha ugyanannak a gyártónak ugyanazt a jól bevált élelmiszerét választjuk, akkor könnyebb a dolgunk, hamarabb feltűnik, ha a terméken a megszokotthoz képest más a betűtípus, más a nyomtatás” – hívta fel a figyelmet dr. Oravecz. A Nébih elnöke azt javasolja, hogy semmiképpen ne vegyük meg azt a terméket, amelyiken elmosódott, könnyen letörölhető a szavatossági idő, vagy egyáltalán nem is szerepel rajta.
Sertéshúsból marha-vesepecsenyét
„A hamisítók a termékeket sok esetben megpróbálják a színezéssel olcsóbbá és vonzóbbá tenni. Volt, hogy ételszínezékkel 'csináltak' sertéshúsból marha-vesepecsenyét” – tájékoztatott dr. Oravecz. Ráadásul nemcsak a hús felületét, hanem a belsejét is beszínezték. De az is hamisításnak számít, hogy nem bioterméket bioként árulnak, vagy növényi zsírt tesznek a tejzsír helyett a tejtermékbe, ami már nem tejtermék, és nem adható el tejtermékként. Jó példa még a csokimikulások esete. Az ünnepek közeledtével figyeljünk arra, hogy milyen csokimikulást vásárolunk. A Nébih elnöke azt javasolja, inkább kevesebb, de drágább édességet vegyünk le a bolt polcairól, mivel rengeteg „csoki” kakaóvaj helyett csupán attól eltérő növényi zsírt tartalmaz, ezeken a termékeken a „csokoládé” szónak nem szabad szerepelnie.
Nagyon fontos, hogy megnézzük a termékeken az összetevőket, amiket csökkenő sorrendben (amiből a legtöbb van az élelmiszerben, az van legelöl) tüntetnek fel a címkéken. Csak az nevezhető például virslinek (látott-e húst egyáltalán?), vagy száraztésztának (nem mindegy, mennyi tojásból készült!), ami megfelel az élelmiszerkönyv szigorú előírásainak.
A frissföl-átverés
Az elmúlt években a tejfölök mellett megjelentek az úgynevezett frissfölök a boltok polcain. A frissföl nem tejföl, nem is árulják tejfölként, ezért nem számít hamisításnak, de fogyasztómegtévesztésnek igen, ha a boltban a tejfölök mellett találhatók. A tájékozatlan, címkét nem megnéző vásárló azt gondolhatja, hogy amit megvásárolni készül, igazi tejföl, csak fantázianévvel illették, pedig a frissföl csak növényi zsírt látott, de tehenet nem.
„Mindig nézzük meg a terméken a szavatossági időt és a származást!” – hangsúlyozta a Nébih elnöke. Számos termék piros-fehér-zöld köntösben csábítja a jó szándékú vásárlót, de ha a címkét is elolvassuk, láthatjuk, hogy a termék nem is látott például magyar, csak spanyol paprikát.
Segítsen, hogy más elkerülje a csapdát!
Amennyiben besétáltunk a csapdába, és otthon vesszük észre, hogy átvertek minket, a terméket visszavihetjük és visszakövetelhetjük az árát is. Érdemes tájékoztatni a hatóságot is, ingyenes zöldszámon hívható vonalukon (06/80 263-244), hogy ne csak magunkat, de másokat is megóvhassunk az átveréstől. Ez esetben be kell jelentenünk, hol tapasztaltunk visszaélést, konkrétan melyik élelmiszernél, és hogy pontosan mi a probléma.
