A farsangi, télűző időszakban mindig igyekeztek a szakácsnék egy kicsit különlegesebb és laktatóbb ételekkel megörvendeztetni urukat és gyermekeiket. Ez máig nem változott, a különleges pácolt húsok, sültek, levesek mellett természetesen a farsang egyik védjegye most is a fánk.
De miért is olyan különleges ez az édesség? Az élesztős gyúrt tésztából készült, olajban sült szalagos fánk az a finomság, amiből az elkészített mennyiségtől függetlenül harmadnapra nem szokott túl sok maradni a tálon, és mindegy, hogy cukorral, pudinggal vagy lekvárral esszük, ugyanolyan finom. A sütésnél érdemes figyelni arra, hogy ne barnuljon meg túl hamar a külseje, mert akkor a közepe nyers maradhat. Elsőként fedő alatt kell sütni, majd a megfordítás után fedő nélkül. Az évszázadok óta töretlen népszerűségnek örvendő édességet mára óriáscégek is ipari mennyiségben gyártják a fogyasztóknak, bár ezek íze meg sem közelíti az otthon készült finomságot, mégis több százmillió fogy belőle évente. Tavaly az MNO Tímár-Gregorits Nóra cukrász segítségével videót is készített arról, hogy érdemes fánkot sütni. Íme.
A szárnyasok közül a kacsa és a liba, melyek kifejezetten az ünnepi ételek alapanyagai, omlós, szaftos húsuk és különösen a kacsa finom zsírja miatt sokak kedvence. A konyakos kacsasült császárszalonnával és kacsamájjal készül, narancsos mártással nagyon ízletes. A sült kacsát leggyakrabban hagymás törtburgonyával és párolt káposztával fogyasztják, ebben az esetben inkább a pirított burgonyát javasoljuk.
A farsangi időszak alatt az asztalon megszaporodnak az alkohollal készült ízletes főfogások is. Bátran használjunk bort, konyakot vagy akár sört is húsok ízesítéséhez. A töltött sertéscombhoz például kifejezetten passzol a bor, és egy karakteresebb gomba is különlegessé teheti az ételt. A nehezebb húsok mellé köretnek inkább párolt zöldséget, salátát ajánlunk, így nem terheli meg túlságosan a gyomrot.
A február a farsang mellett a disznóvágások ideje is. Nagyanyáinknak ilyenkor volt a legkönnyebb (és legolcsóbb) disznóhájat szerezni, ezért mára az ünnepi asztal elképzelhetetlen hájas sütemények nélkül. Az elkészítés időigényes, de az íze miatt mindenképpen megéri a fáradozást. Készíthetjük mákos, barackos, gesztenyés vagy szilvalekváros változatban is.
A huszadik században kissé megkopott torkos csütörtök hagyományát a rendszerváltás után élesztették újjá. Ezen a napon a mondák szerint a szokásosnál többet, zsírosabb ételeket ettek az emberek. Korábban húshagyó kedd előtti csütörtökön tartották, ám mára áttolódott a hamvazószerda utáni csütörtökre. Ez hagyományosan már a nagyböjt kezdete, de ez nem tartotta vissza a Magyar Turizmus Zrt.-t, hogy erre a napra időzítse a nagy éttermi marketingfogást. Az idén a torkos csütörtök napja február 19-ére esik, aznap az ország több száz éttermében lehet kedvezményesen, 50 százalékkal olcsóbban fogyasztani.
