Ugyanakkor a mamahotelnek számottevő előnyei is vannak, amelyekről manapság nem szokás beszélni. Nagyapáink nemzedékének még természetes volt a többgenerációs család, amely a szétaprózódó családi egységekkel szemben mindenképpen erősebb gazdasági közösséget jelentett. Lényegesen könnyebben oldhatták meg az egyes családtagokat sújtó anyagi problémákat, de említhetjük azt is, hogy egy nagy háztartás összességében kevesebb kiadással jár, mint több kicsi.
A többgenerációs család a bölcsőtől a sírig óvta az egyént. Ismeretlen volt az a kevéssé épületes, de manapság egyre gyakrabban felhangzó kérdés: mi legyen az elmagányosodott idősekkel? Természetesen a gyermekvállalási kedvet is növelte, hogy mindig volt valaki, aki vigyázott a gyerekre, foglalkozott vele, s nem mellékesen a felnevelésének anyagi háttere is biztosabbnak látszott, mint akkor, ha a két – netán egy – szülő csak a saját erejére számíthat. S ha valaki mégis elköltözött a szülői házból, az semmivel sem volt önállótlanabb, mint korunk önállóságra programozott ifjoncai.
