Forradalmak

A kifejezést mindenki ismeri és használja, de szabatosan meghatározni szinte senki nem tudja.

A kifejezést mindenki ismeri és használja, de szabatosan meghatározni szinte senki nem tudja. Emlékezhetünk a rendszerváltás hajnalán az „56” körüli terminológiai bizonytalanságra. Többnyire kerülgették a forradalom kifejezést, sokan azért, mert az ellenforradalomból indultak ki, azt próbálták valamiképp szalonképessé tenni. De akadtak olyanok is szép számmal, akiknek a forradalom is negatív tartalmakat hordozott. Deutsch Tamás mondta akkoriban egy tévés beszélgetésben, hogy a forradalom marxista kategória. Ettől a veterán ’56-osok nyomban a szívükhöz kaptak, mert marxista kategóriákból nem sülhetett ki semmi jó. A forradalomnak valóban volt egy bonyolult és félrevezető marxista meghatározása, de a rendszerváltás nyomán az eszmetörténet kukájába kerültek ezek az örök érvényűnek hirdetett terminusok. (Ellenben a Deutsch megmaradt nekünk.)

A különböző agitprop osztályokon előállított ideológiai panelek megkönnyítik a világ leírását, csak a végeredménynek nem lesz köze a valósághoz. A pontos és helytálló definíciókat aligha lehet rövid és végleges formulákba önteni. A Rubicon történelmi magazin októberi számában az egyik legnépszerűbb magyar történész, Hahner Péter írt érdekes cikket a forradalom meghatározásának nehézségeiről. Abból idézem: „Napjainkban a »forradalom« a mindennapi nyelvhasználatban egyszerűen fontos változást jelent. A történetírásban azonban továbbra is használatos maradt szűkebb értelmezése: jelentős és tartós változást hozó, népi közreműködéssel végrehajtott, viszonylag erőszakos és gyors politikai átalakulás.”

Ezen ismérvek alapján vajon a fülkeforradalom minek minősül? Hogy áldott emlékű Kristóf Attilát idézzem: „Én nem tudom ”