Felvetődik a kérdés: mi értelme volt Moszkvában is megalakítani a pártot, ha három héttel később Budapesten ez újra megtörtént?
A moszkvai alapítás két lehetséges vita kirobbanásának megelőzését szolgálta. Egyrészt deklarálták, hogy a párt a III. Internacionálé szerves része, így ha egyesek valamiféle függetlenségen törnék a fejüket, azokban tudatosítsák, az ilyesmi luxus, és szó sem lehet róla. Másrészt elejét vette az olyan sötét kétségeknek, hogy együttműködjenek-e a szocdemekkel, vagy inkább ellenségnek tekintsék őket. Attól kezdve a szociáldemokraták annyiban voltak testvéri párt, amennyiben hajlandók voltak alávetni magukat a kommunistáknak.
Érdemes megemlíteni: a moszkvai pártalapító epizódról a történelem alig tud, a munkásmozgalom történeti lexikonjában sem szerepel. Borsányi György híres-hírhedt Kun Béla-monográfiája szentel neki egy oldalt (ez az írás is arra támaszkodik), de a művet a nem létező cenzúra betiltotta, megjelenése előtt a könyvesboltokba kiszállított példányokat begyűjtette. A néhány „megmenekült” kötet szamizdatként terjedt a nyolcvanas években. A széles tömegek akkoriban még nem voltak érettek a párt történetének befogadására.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!