Meglepő, de még a Fidesznek is van tanulnivalója pénzlenyúlás terén. Einstandolásban, megdézsmálásban, sikkasztásban, lopásban, fosztogatásban, vagyonokból való kiforgatásban, illegális vagyonok felhalmozásában már régen elérték a világszínvonalat, viszont tarhálásban komoly hiányosságokat mutatnak. Amint az köztudott, Orbán Viktor levélben kért pénzt pártja feltételezett szimpatizánsaitól a kétféle kampányra: a Soros ellenire, meg a választásira.
Feltételezett szimpatizánsokat említettem, mert sok olyan polgárt is megpróbál lelejmolni a miniszterelnök, akik valaha rokonszenveztek a fiatal demokratákkal, de mostanában már nem Orbán nevét foglalják lefekvés előtti hő imáikba. S olyanok is lehetnek néhányan, akik vágyakoznak befektetni a Fideszbe, de még nem kerültek fel a hírhedt listára. Persze, a kunyeráló levelek túlnyomó többsége a valódi hívekhez került, – Simicska Lajos megcélzása csak figyelmetlenségnek tekinthető, nem újabb irányváltásnak, – éppen ezért erőltetettnek és álszentnek tűnik az ellenzék dühödt felháborodása, hiszen Orbán csak a saját táborának szegényeit akarja megpumpolni, nem az ország összes nyomorultját. Ám ez a szolid visszafogottság nemcsak erénye, de hibája is egyben eme nem túl nagyszabású koldulási projektnek.
Okos politikus nem kér a sajátjaitól anyagi támogatást, csak akkor, ha nagyon nagy gondban van, de lehetőleg akkor sem. A hívektől való kéregetés olyan élhetetlen alakoknak való, mint Juhász Péter, komoly politikus saját erejéből oldja meg a problémáit, amennyiben mégsem, akkor sem köti a nyilvánosság orrára. (Elegendő, ha jelzi a vagyonnyilatkozatában.) Ez az alapelv a pártokra is érvényes, kormánypártokra meg különösen. Rendes, jóravaló kormánypárt pénzeli a rajongóit, nem kizsebeli őket. Okos politikus a maga vagy a pártja pénzéhségét valamilyen, mindenkit megragadó nemzeti ügybe csomagolja. Így mindenkitől kérhetnek, és a sajátjainak vissza is csöpögtethetnek némi nyereséget.
Az eddigi hatalmas erőfeszítések ellenére Soros démonizálása nem vált nemzeti üggyé, a Fidesz választási győzelme meg eleve nem az. A lakosság megkopasztásának mennyivel ügyesebb konstrukciója volt a békekölcsön. A békekölcsönt alapvetően azért találták ki, mert az állandó áruhiány miatt az emberek kevés pénze is túl soknak bizonyult. A lakosság vásárlóerejét kívánták gyengíteni a hazafias mázzal leöntött, „önkéntes” kölcsönnel, amelynek kezdeti normája félhavi fizetés volt, de hamar egyhavira emelkedett. Sztahanovisták jegyeztek többet is.
