A feleség üzletasszonyi ügyességének mibenléte hétpecsétes titok. Konkrét ismeretek hiányában kénytelenek vagyunk azt feltételezni, hogy ügyesen pumpolja a szüleit és a férjét. Jellemző viszont, hogy Rogán mily következetesen kerüli azt a tényt, hogy helikopterezését első indulatában letagadta. Magyarán pofátlanul belehazudott az őt kérdező újságírók, végeredményben az egész nép szemébe. De miért is hozakodna elő Rogán a hazudozással? Olyan mindennapos, magától értetődő megnyilvánulás az a pártban, hogy szóra sem érdemes. Így érthető, hogy az ügyről nyilatkozó fideszesek csak a helikopterezést említik meg (ők nem csinálnak ilyet, de egyébként senkinek semmi köze hozzá), a hazugságról mintha nem is hallottak volna. Arról pedig végképp hallgatnak, hogy amíg Rogán tagadásban volt, fenyegetőzött is. Azt mondta, mindenkit beperel, aki a helikopterezésről írni merészel.
És ez az agresszióba hajló hányaveti magabiztosság a legvisszataszítóbb az egész történetben. Ez az erőfitogtató jellemtelenség, amely az utóbbi időben oly nagyon jellemző a pártra. A miniszterelnök sajtófőnökére, aki egy tisztességes mondatot képtelen kipréselni magából, ellenben az újságírók lökdösésében fekete öves lehetne. Vagy Lázár főminiszterre, aki az urizálást nehezményező párttársát próbálta megfélemlíteni, mondván: aki őket (értsd: a kormányt és lakájait) gyöngíti, az „saját magát gyöngíti vagy végzi ki”.
Rogánék egyre gyöngébbnek látszanak.
