Azt susorogja évek óta a nemzetközi szaksajtó, hogy Belgiumban húsz-harminc év után újra itt a nagy generáció. Nem hiába, hisz a vak is látja, mekkora sikereket érnek el a labdarúgók klubszinten, és legjobb európai csapatként a válogatott is ott tanyázik a FIFA-világranglista második helyén, Argentína mögött. Az is igaz: igazán erős ellenféllel nem hozta össze az élet a közelmúltban, volt ki ellen gyűjtögetni a ranglistapontokat.
A régmúlt elemzése és nagy mérlegek megvonása helyett most a belga válogatott jelenében merülünk el, videós összeállításunkban annak eredünk utána, hogyan kvalifikáltak a 2016-os Európa-bajnokságra, kis kitekintéssel arra is, kikből áll a vasárnapi (21.00 óra, Toulouse) ellenfél.
Nos, egy 2014-es februári hideg vasárnapon Nizzában ötvenhárom ország nevét helyezték el hat nagy üveggömbben. A 2-es kategóriájú csapatok közé sorolták be hazánkkal együtt (!) Belgiumot is, a 2016-os Eb selejtezősorsolásán pedig egy, a miénkhez (Görögország, Románia, Észak-Írország, Finnország, Feröer) hasonló erősségű csoportba nyert besorolást (Bosznia, Izrael, Wales, Ciprus, Andorra). A szövetségi kapitány ekkor már „a belga Dárdai”, a csatárból lett középpályás Marc Wilmots volt, aki alaposan kivette a részét hazája futballsikereiből, 19 évesen európai szuperkupát nyert a Mechelennel, hogy aztán klubszinten belga bajnokként és kupagyőztesként hódítsa meg Németországot (Schalke, UEFA-kupa-siker) és Franciaországot (Bordeaux). Játékosként 5 világversenyt – 4 vb-t is – megjárt, azokon 5-ször is betaláló Wilmots 2002-es visszavonulása után a Schalkénál meg is kezdte edzői karrierjét, amelyet azonban felfüggesztett, hisz képviselővé választották a karizmatikus sportolót. A kaptafához csakhamar visszatért (Sint-Truiden), 2009 után pedig már a válogatott másodedzőjeként láttuk Dick Advocaat, aztán Georges Leekens mellett is; az ő ideje 2014-ben jött el.
És ha szerencsés is volt a selejtezősorsolás, a B csoport küzdelmei során nem kisebb klasszisok voltak Marc Wilmots segítségére, mint a Chelsea (Thibaut Courtois) és a Liverpool (Simon Mignolet) hálóőre, a Tottenham védőkettőse (Tobi Alderweireld, Jan Vertonghen) és a Barcelona bekkje (Thomas Vermaelen), középpályán a római Radja Nainggolan, a szentpétervári Axel Witsel, a manchesteri különítmény (Kevin De Bruyne, City; Marouane Fellaini, MU), a londoni Eden Hazard (Chelsea), a BL-döntős Yannick Carrasco (Atlético Madrid) és Mousa Dembelé (Tottenham), hogy a sort egy fürt Európa-klasszis csatárral zárjuk: Romelu Lukaku (Everton), Divock Origi és Christian Benteke (mindkettő liverpooli). A sor akkor is tekintélyes, ha Hazard, Witsel és Benteke, valamint De Bruyne sem zárt túl klubidényt, Vincent Kompany pedig a szokott módon megsérült tavasszal.
Nos, visszatérve a selejtezősorozatra, Belgium egy laza hatossal nyitott Andorra ellen úgy, hogy az elején fél órán át csak gyűrték egymást a felek.
A második fordulóban Boszniába mentek a papíron legnehezebb mérkőzésre, hisz a 2014-es vb-n még résztvevő Bosznia volt a csoport első kalaposa. 1-1 lett, Edin Dzeko találatára Nainggolan a második félidő nyitányán válaszolt, a belgák pedig megtartották az értékes pontot a végéig a sorozatot amúgy egy Ciprus elleni hazai vereséggel kezdő bosnyák válogatott ellen.
Következhetett az Andorrát és Ciprust is alig (2-1) verő Wales elleni álmoskás 0-0, amivel Belgium még egyáltalán nem állt továbbjutó helyen.
A 2015-ös évre fordulva indult be a henger, a kétgólos Fellaini mellett Hazard és Benteke is betalált Ciprus ellen.
Három nappal később (2015. március 31.) pedig lendületből átmentek Izraelen is, a „hatpontos”, a gázai konfliktus miatt az első fordulóból elhalasztott találkozón Fellaini döntött.
Nyáron még a walesi botlás is belefért – ekkor Bale gólja ért három pontot és az egyenes, történelmi kijutás esélyét Walesnek…
…hisz az egyszemélyes válogatottá silányuló Bosznia Brüsszelben nem tudott mit kezdeni az újra ellenállhatatlanul focizó Fellainiékkal: 3-1.
Szeptember 6-án aztán gyakorlatilag eldőlt minden, hisz Eden Hazard a 86. percben győztes gólt rúgott Cipruson.
És ekkor már csak a borítékolható három pontot kellett összeszedni Andorrában. Az 1-4 lett.
A csoportelsőség hab volt a tortán, a sorsoláskor még csak negyedik kalapos, de ekkor már igen jól álló Wales megtette azt a szívességet, hogy Boszniából vereséggel távozott. A belgák számára már tét nélküli utolsó fordulóban a Wilmots-legénység 3-1-re elkalapálta Izraelt.
A csoportból így Belgium és a Real Madrid szélvészgyors támadóját, Gareth Bale-t soraiban tudó Wales jutott ki egyenes ágon az Eb-re, a pótselejtezők során Bosznián veretlenül lépett át Írország. Muszáj megjegyeznünk, hogy Belgium a gyengébb csapatok ellen teljesített jól, a csoportmásodik Walesszel szemben negatív volt a mérlege – és hát Boszniában is hullajtottak el pontokat. A 10 meccsen lőtt 24 góljuknál viszont csak Anglia talált be többször a selejtezők során. Az Eb előtt felkészülési mérkőzésen megint sok gólt lőve, de alig múlták felül Norvégiát: 3-2…
A belgák mostani Eb-teljesítményét hamarosan külön összeállításban elemezzük.
