Az átverős honlapokkal, szolgáltatókkal, kereskedőkkel szemben a leghatásosabb védekezés a megelőzés. Ha már fizettünk, akkor vélhetően búcsút inthetünk a pénzüknek. Szerencsésebb bármiféle adatunk, bankkártyaszámunk megadása, pláne fizetés előtt leellenőrizni, hogy a másik fél szándéka mennyiben tisztességes. Számos olyan jel van, amely komoly szándékra, vagy éppen a csőbehúzásra utal. A sok helyesírási hiba, a fordítógépek által magyarra ültetett szöveg, az idegen vízjelekkel, feliratokkal ellátott fotók azonnali riasztást és menekülést jelentenek.
A figyelmünk akkor se lankadjon, ha látszólag nemzetközileg ismert és köztiszteletben álló, a piacon évszázadok óta szereplő névvel találkozunk, mert az interneten szinte semmi nem az, aminek látszik. Sohasem árt az óvatosság, és legfontosabb a bizalmatlanság.
Három csekély, mégis fontos kapaszkodónk van saját kis alapfokú nyomozómunkánkhoz:
Elsőre azokról az üzenetekről rántjuk le a leplet, amelyeket a honlap tulajdonosa a domainnévvel küld felénk.
Kevesen tudják, de a Magyarországon, magyar domainként regisztrált internetes nevek, azaz a .hu végződésű domainek leendő tulajdonosai kötelezően átfutnak bizonyos ellenőrzésen. Ellentétben a sokféle más, például a világon a legelterjedtebb .com végződéssel, a .hu domainek esetében a regisztrálónak igazolnia kell magát. Magánszemély esetében személyi igazolvánnyal és lakcímkártyával, valamint két tanúval kell igazolnunk, kik vagyunk, cég esetében pedig cégkivonatra és aláírási mintára is szükség van. Ez persze nem jelent életbiztosítást, mert a dologról mit sem tudó nagymama személyijét is fel lehet használni, ha a szándék eleve a lehúzásra irányul. De azért a nagymama megtalálható, az unoka is utolérhető. Egy hajléktalant megfizető ismeretlen szinte teljesen el tud veszni a ködben, noha nagy gond esetén IP-cím és egyéb digitális információk felkutatásával egy hazai szolgáltató felkutatható.
A domain.hu címen számos hasznos információt találhatunk első lépésként. A keresés gombra kattintva leellenőrizhetjük, ki a .hu végződésű domain tulajdonosa, akiről még némi plusz infót kaphatunk a részletes kereséssel. Kiderülhet, hogy magánszemély, jogi személy, például cég, vagy külföldi a domain birtokosa. Mindegyik esetben másra utalnak a jelek. Talán a legnagyobb szerencsénk akkor van, ha egy hazai cég a tulajdonos, de erről majd később.
Igen. De a .hu domaineket sem kell készpénznek venni. Egy másik országban regisztrált, az ország rövidítését viselő domainnév esetében sokkal nehezebb utánajárni az üzemeltető hátterének. Meg kell találni a regisztrált neveket tartalmazó honlapot, ismerni kell a nyelvet. A .com pedig két nap alatt, minden ellenőrzés nélkül regisztrálható, és a világ bármelyik pontján üzemeltethető. Szinte teljességgel kizárt, hogy hétköznapi érdeklődő utánajárjon adatainak, a tulajdonos akár teljes inkognitóba menekülhet. Pedig lehet a szomszéd szobában, vagy bárhol a világon. Éppen ezért egy ilyen honlap által kínált áru vagy szolgáltatás esetén érdemes mérlegelni, hogy mire megy ki a játék. Biztos, ami biztos, inkább válasszunk egy hazai honlapot.
Miközben az elsőre bizalomkeltőnek látszó, Magyarországon regisztrált honlapot böngészünk, érdemes figyelnünk, hogy klikkelések után is maradunk-e az eredeti felületen, vagy váratlanul átléptetnek bennünket egy másik honlapra, amelyiknek ugyanolyan a külleme. Ez is utalhat valami sunyiságra.
Összegezve: a legtöbb bizalmat a Magyarországon bejegyzett, .hu domainnévvel rendelkező honlap érdemli. De ez nem minden...
Ha már sikerült kiértékelnünk a honlap nevének üzenetét, keressük meg az impresszumot, ismerjük meg az üzemeltetőt, majd nézzük meg a fizetési módot. Holnap erről olvashatnak az MNO-n.
