Az ezredfordulós generáció tagjai inkább szöveges üzenetet küldenek kollégájuknak, ahelyett hogy személyesen beszélnének vele. Órákat töltenek azzal, hogy SMS-eznek és játszanak az okostelefonjukkal, de a beszélgetést elfecsérelt időnek tekintik. Az online kapcsolattartást sokkal jobban preferálják, mint a beszélgetést egy kávé mellett. Még a hallgatói klubok tagjai is inkább online tartják egymással a kapcsolatot, mint személyesen – ezt a trendet vázolja fel a BBC cikke, melyben az okokra is fény derül.
Mivel ilyen nagy a bizalom az online kommunikációban, az 1980 és ’90 között született generáció kimaradt a szemtől szembe interakcióból, és nem tanulta meg, hogyan kell választékosan beszélni, figyelmesen hallgatni és olvasni mások kifejezéseiből és testbeszédéből. A munkaadók azzal szembesülnek, hogy fiatal alkalmazottaik esetlenek a személyközi kommunikációban, nincsenek felkészülve arra, hogy együttműködjenek a munkatársaikkal és fejlesszék ügyfeleikkel a kapcsolatot.
A beszéd és az írás az első számú készségek, melyekre a tanácsadók és a fejvadászok azt mondják, hogy fejleszteni kell – mondta Mark Zupan, a New York állambeli Rochester Egyetemhez tartozó Simon School of Business dékánja. Az intézményben különösen nagy hangsúlyt fektetnek a személyközi kommunikációra. Az iskola alaptantervében is szerepel az erre a területre fókuszáló képzés külön kurzusok formájában. Létrehoztak egy négyfős fejlesztési csapatot is, akik a vezetési feladatokhoz kapcsolódó kommunikációval kapcsolatban kínálnak programokat.
A fenti törekvés azonban nem egyedülálló, más iskolákban is próbálják a diákokat a magabiztos, kifejező kommunikációra oktatni. A New York-i Buffalo Egyetem indított egy LeaderCORE nevű programot, amely lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy felmérjék készségeiket a kommunikáció és a személyek közötti kapcsolat területén, és aztán fejlesszék magukat.
Eközben a recesszió több vállalatot arra kényszerített, hogy szűkítsen a tréningprogramjain, így minden eddiginél jobban számítanak az iskolákra abban, hogy felkészítsék a diákokat ilyen téren is. Ideális esetben az iskoláknak be kell építeni a személyközi kommunikáció fejlesztését a tanmenetbe, legyen szó pénzügyi képzésről, vagy más területekről. Ám manapság kevés olyan iskolát találunk, amely ezt a stratégiát folytatja, figyelemre méltó kivételként idesorolható az Insead, melynek vannak kampuszai Franciaországban, Szingapúrban és Abu-Dzabiban is.
A kommunikáció művészetével, illetve a vezetéssel járó kommunikációval kapcsolatos tudnivalókat az Inseadnél beépítik a marketing-, és egyéb menedzsmentismeretek oktatásába. Ian Woodard óráin például videók segítségével sajátítják el a testbeszéddel és a hangkifejezéssel kapcsolatos készségeket. A professzor példákat mutat személyes kommunikációra, telefonkonferenciára vagy a Skype-on keresztül bonyolított tárgyalásra, hogy így illusztrálja az egyes csatornákon zajló kommunikációs különbségeket.
Az Insead és más iskolák tapasztalatai szerint is a diákok meglepő módon fogékonyak az ilyen kommunikációra. Lisa Feldman, a Berkeley Egyetem karrierirodájának ügyvezető igazgatója úgy látja: a diákok ráébredtek, hogy fontos ilyen képzéseken részt venniük.
A személyközi kommunikációban a legnagyobb problémát az okozza a fiatalok számára, hogy nem tudnak uralkodni érzelmeiken – mondja Erika Walker, a Berkeley egyik programjának vezetője. Nem tudják, hogyan tárgyaljanak saját érdekeik érvényesítéséért: szétesnek és sírnak, ha valamit nem kapnak meg, és ez abból a hitből fakad, hogy ők a legjobbak és megérdemlik, amire vágynak.
A leggyakoribb probléma a fiatalokkal a kommunikációs stílusuk és a hozzáállásuk. Hozzászoktak a kurta szöveges üzenetekhez, és gyakran a főnökeikkel, a tanáraikkal és a vizsgáztatóikkal is olyan hangot ütnek meg, mint a haverjaikkal. Emellett hajlanak arra is, hogy olyan emberekkel bizalmaskodjanak, akiket alig ismernek. Ez a „Hé, haver” típusú attitűd az e-mailekben és a személyes beszélgetésekben egyaránt érvényesül.
– A diákok túl nyitottak és túl barátságosak, ami aggasztja a fejvadászokat, hogy ennek függvényében hogyan fognak majd viselkedni az ügyfelekkel – mondja Michael Meredith professzor, aki az észak-karolinai egyetemhez tartozó Kenan-Flager üzleti iskolában dolgozik. Szerinte nagyon fontos, hogy ismerjük a közönségünket, és a jó kommunikáció szabályait.
A célirányos kommunikációs programok ugyanakkor pozitív eredményeket mutatnak. Az Ernst&Youngnál is tapasztalják ennek előnyeit. A tanácsadó cégnél nagyon figyelnek arra, hogy olyan ígéretes jelöltekkel dolgozzanak, akiknél figyelnek arra, hogy fejlett legyen mind a szóbeli, mind az írásbeli kommunikációjuk, és képesek legyenek az együttműködésre üzleti kapcsolataikban.
A tanácsadó cégnél külön hangsúlyt fektetnek arra, hogy egy alkalmazott tisztában legyen azzal, hogy mikor tanácsos telefonon vagy személyesen intézni valamit egy e-mail vagy szöveges üzenet helyett. Dan Black, aki az Ernst&Young számára keres megfelelő alkalmazottakat, úgy látja: a fiatal generáció kommunikációs hiányosságai életkorukból adódnak. A modern technika nyújtotta lehetőségek azt eredményezték, hogy a helyes nyelvhasználat mellőzötté vált.
