Korábbi cikkeinkben foglalkoztunk a szerződéskötés körülményeivel, valamint az okostelefon helyes beállításával, most pedig annak néztünk utána, hogy mit tehetünk abban az esetben, ha úgy érezzük, hogy saját hibánkon kívül túl magas számlát kaptunk a mobilszolgáltatótól. Az ügyben felkerestük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH), valamint a Budapesti Békéltető Testületet (BBT) is, a válaszok nem meglepő módon összecsengenek.
A tájékoztatás szerint egyre kevesebb ügyfél fordul túlszámlázásos ügyben az előbb említett két testülethez. „2013-ban alig haladta meg a hatvanat azon fogyasztói kérelmek száma, amelyekben a kérelmező arra hivatkozott, hogy rajta kívülálló okokból állt elő a számla magas összege, mégis a beadványból kiderül: annak hátterében az előfizető saját felróható magatartása áll” – válaszolta kérdésünkre dr. Baranovszky György, a Budapesti Békéltető Testületet elnöke.
„A panaszok nyomán lefolytatott hatósági eljárásokban jellemzően az derül ki, hogy az előfizetőt a szolgáltató az egyéni előfizetői szerződésben és az általános szerződési feltételekben is megfelelően tájékoztatta a szolgáltatás díjairól és az igénybevétel feltételeiről, azaz nem történt téves számlázás. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva az MNHH igyekszik minden fórumon felhívni az előfizetők figyelmét arra, hogy a szerződések megkötése előtt mindenki alaposan tájékozódjon a szolgáltatás igénybevételének feltételeiről, olvassa el egyéni előfizetői szerződését és a szolgáltató általános szerződési feltételeit (ÁSZF), illetve kérjen szóbeli tájékoztatást szerződése részleteiről” – áll az NMHH-tól kapott tájékoztatásban.
Tehát ügyfélként gyakorlatilag nem hivatkozhatunk arra, hogy nem lettünk kellőképpen tájékoztatva szerződéskötéskor, ugyanis annak ellenére, hogy az eladó szóban nem hívta fel figyelmünket a különböző, a számlát növelő kockázatokra, mindez benne foglaltatik az általános szerződési feltételekben, aminek elfogadásáról helyben nyilatkoznunk is kell.
„A számla magas összege miatt indított ügyek kapcsán elenyésző (1-2 százalék) azok száma, amelyek esetében a szolgáltató egyezségi ajánlatot, illetve alávetési nyilatkozatot tesz, ezek hiányában pedig nincs lehetőség békéltető testületi eljárás keretében a számla összegének csökkentéséről szóló döntés kikényszerítésére” – írta az MNO-nak a BBT elnöke.