Sokan és sokféleképpen értelmezik a munkáltató által adható, és kötelezően adandó juttatásokat. Mi az, amit kötelezően kell hogy megadjon a munkáltató, és mi az, ami csak a főnökön (és a céges kassza állapotán) múlik? Az MNO lajstromba vette a munkaadó által az alkalmazottnak, jelenleg törvényes keretek között adható, és kötelezően nyújtandó dolgokat.
Kötelezően adandó dolgok listája a jelenleg hatályos szabályok alapján nem sok, de fontos elemeket tartalmaz:
a munkáltatót törvény kötelezi arra hogy a dolgozó részére a munkába járással – ha a munkahely és a lakhely nem egy településen van – és hazautazással kapcsolatos költségtérítést biztosítsa. Ennek a 86 százaléka kötelező, de téríthető teljes egészében is. Adómentesen vonat, busz és a helyi érdekeltségű vasút (HÉV) esetén; vagy autóval való bejárásnál 9 Ft/km üzemanyagköltség hozzájárulást adhat a munkahely pénzügye.
A kötelezően adandó dolgok között megtaláljuk még a védőruházatot, az egyenruhát (ahol kötelező), valamint a kiküldetési költségeket, azon belül a szállás és az útiköltség az amit a cégnek kötelezően kell állnia. Ezenfelül az étkezés és napidíj opcionális, azaz a munkáltató semmiképpen sem kötelezhető arra, hogy ezeket a tételeket fizesse.
A nem kötelező adómentes és adózó juttatások között is találunk hasznos, praktikus és helyenként meghökkentő dolgokat is.
Adómentesen adható a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti a lakhatási támogatás és a védőoltás is. Adómentes továbbá (a minimálbér 30 százalékáig) a kockázati életbiztosítás, csoportos élet-, baleset- és egészségbiztosítás, a sporteseményre szóló belépőjegy és bérlet (korlátlan mértékben adómentes), a kulturális szolgáltatásokra szóló belépő/bérlet és könyvtári beiratkozási díj (ez évi 50 000 forintig adómentes). 35,7 százalékos adózás mellett választható az iskolakezdési utalvány, az iskolarendszerű képzés, a munkahelyi étkeztetés és a helyi utazási bérlet (BKV) is.
Ide tartozik az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, az önkéntes egészségpénztári hozzájárulás de idetartozik az önsegélyező pénztári hozzájárulás is. A 35,7 százalékos kedvezményes adózású elemek éves kerete 500 000 forint.
Összességében elmondható tehát, hogy az alapszükségleteket biztosító juttatások mellett a hazai szabályok megannyi más, praktikus módját ajánlják fel a béren kívüli juttatásoknak, igaz a nem kötelező elemek adhatósága már erősen munkahelyfüggő.