A hazai pénzpiac egyik egyedülálló terméke a lakás-előtakarékossági gyűjtési forma – rövidebb nevén LTP. A lakáscélú gyűjtés igen praktikus dolog, állami támogatás és kedvező kamatozású, fix törlesztőrészletű hitel is járhat hozzá. Az első gólya a piacon a Fundamenta volt, amely 1997 óta kínálták ezt a lehetőséget.
Mi a lakás-előtakarékosság lényege? A kisebb összegekkel, rendszeresen, havonta félretett összegeket az állam évente 30 százalékkal (legfeljebb évi 72 ezer Ft értékben) támogatja, és a kamatadó alól is mentesülnek a befizetett összegek. Az így megtakarított pénzt lakáscélokra (első lakás vásárlása, felújítás, korszerűsítés, lakáscsere, de lakásszövetkezetek és társasházak is igénybe vehetik a felújítási munkálatokra) fordítható. Időközben a banki portfóliókban is megjelentek a lakáscélú előtakarékossági lehetőségek, amiket hasonló kondíciókkal – állami támogatás, éves kamat stb. – kínálnak. Vajon milyen buktatókat tartogathatnak az elsőre csalogatónak tűnő ajánlatok, és mennyien élnek az LTP adta lehetőségekkel?
„Jelenleg a lakosság 12 százaléka rendelkezik LTP -megtakarítással. A tapasztalataink alapján átmeneti időszakot élünk, azaz a korábbi megtakarításokat már felhasználták, a pár éve megkötött szerződések pedig nem jártak még le. Két évvel ezelőtt ugrott meg látványosan a lakástakarék-szerződések száma, ami alapján, ha ezek elkérik a lejárati időt és nem nyúlnak hozzá hamarabb, akkor az ingatlanvásárlások felét is kitehetik.” – vázolta az ingatlanszövetség tagjainak tapasztalatait Békési Béla, a Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezetének elnöke. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy nincs buktatója az ügyletnek, de előfordul, hogy nem várják ki a lejárat végét, és még idő előtt hozzányúlnak a megtakarításokhoz. Ilyenkor bukja az ügyfél az állami támogatásokat, de az is előfordul, hogy a kifutás után újra köt az ügyfél” – összegezte az ingatlanközvetítők által tapasztaltakat Békési Béla.
A Kiszámoló.hu portál szerint a lakástakarék-gyűjtéseknél érdemes a legrövidebb futamidejű konstrukciót választani, mivel a kamatozás szempontjából jobban jár az ügyfél két négyéves lejáratú befektetéssel, mint egy, nyolcéves lekötéssel.
„A lakástakarék-pénztárnál a pénzünket az állam nem 30 százalékkal egészíti ki évente, hanem csak az éves befizetéseket pótolja ki. Vagyis ha valakinek már benn van 2 millió forintja a lakástakarék-pénztárban, az állam akkor is csak maximum évi 72 ezer forint támogatást ad hozzá, ha a befizetés elérte az évi 240 ezer forintot (ez a 240 ezer Ft 30 százaléka). A lakástakarék-pénztár éves kamata 0,5, 1, 1,5 vagy 3 százalék (Fundamenta 1 és 3, OTP Lakástakarék 0,5, 1,5 és 3 százalék). Amíg a lakástakarékba gyűjtjük a pénzt, nem csökken a banknál a tőketartozásunk. Amint fentebb láttuk, a lakástakaréktól kapunk 5 százalék alatti kamatot, miközben a banknak ugyanarra a tőkére fizetünk jelenleg akár 13 százalékot, tíz évig, azaz évente közel 8 százalékot bukunk a nem törlesztett tőkerészen” – írja a portál.
Kevésbé ismert, de a a lakáscélú költésekbe nemcsak a vásárlás, korszerűsítés felújítás szentháromság tartozik. Számlával igazolva a konyhabútor, légkondi, a mosogatógép, a szalagfüggöny, sőt még a kerti medence is beletartozhat – olvasható a Kiszámolón.
Az ingatlanosok által fentebb említett újra kötésnél, és a hitelbe beépített lakástakarék kapcsán viszont szintén óvatosságra int a portál szerzője: „a lakástakarékoknál jogosultak vagyunk kedvező kamatozású forinthitelt felvenni, ha van vagy lejárt a lakástakarék-pénztári szerződésünk. Ezek jó konstrukciók, de két nagy hibájuk van: egyik, hogy nagyjából csak a befizetett pénzünknek megfelelő összeget vehetünk fel, egymillió forint pedig lakásvásárlásra nevetséges összeg (igaz, a rokonok lakástakarék-pénztárjaival ezt már sokszorozhatjuk), a másik, hogy a rendes lakáshitelekhez képest nagyon rövid idő alatt kell visszafizetni, ami relatív magas havi törlesztést fog jelenteni” – summáz a www.kiszamolo.hu.
