Lakástámogatás a főnöktől, avagy a munkaadói támogatás

Ötmillió forintig, illetve a vételár harminc százalékáig adómentesen úszható meg a tranzakció.

Bár a devizaadósok helyzete végre valahára rendeződni látszik, érdemes körbejárni egy másik, lehetséges segítséget is. Érdemes az elején leszögezni: a munkáltató által adható lakáscélú támogatás, kölcsön vagy hitelkiváltás nem cafeteria. Milyen szabályok kötik meg a felhasználást? Ki veheti igénybe?

Kevés szó esik róla, de eddig is létezett lakáscélú (vásárlás, felújítás, bővítéshez stb. )  kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsön, vissza nem térítendő támogatás formájában. Ezt ugyanúgy a banktól vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez használhatta a munkavállaló. A korábbi gyakorlat alapján a munkaadó a kölcsönt részben vagy egészben elengedve, közvetve valósította meg a hitelkiváltást, és a „lakáscélú támogatást”.

A 2014. január elsejével hatályba lépett változások kibővítették a vissza nem térítendő támogatás körét, így az már közvetlenül a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a legújabb módosítás szerint pedig a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez is adható.  A munkaadó a vissza nem térítendő támogatást a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben nyújthatja adómentesen.

A munkáltatói kölcsön kamatkedvezményének és a vissza nem térítendő támogatásnak az adómentességét két dologhoz kötötte a törvénykezés: a kölcsön folyósítása csak hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron (MÁK) keresztül, annak igazolása alapján történhet, és teljesülnie kell a lakáscélú felhasználásnak és a méltányolható lakásigénynek.

A legújabb törvénymódosítás a vissza nem térítendő támogatás esetén a méltányolható lakásigény vizsgálatát leszűkíti a szobaszámra, valamint kitétel, hogy a munkáltató rendelkezzen a hitelintézet, illetve a MÁK igazolásával.

Ha a főnök rábólintott a kölcsönre, a szabályok szerint az alábbi papírokra lesz szükség, az ügylet zökkenőmentes lebonyolításához.

Az általános szabály alapján a folyósítás évét követő év május 31-éig kell rendelkeznie a munkáltatónak a miniszteri rendelet szerinti igazolásokkal. Jó hír, hogy a lakásépítés, bővítés, korszerűsítés támogatása esetén a határidő egy évvel meghosszabbodik. Ha a fenti határidőben a munkáltató nem rendelkezik a szükséges igazolásokkal, a támogatás 20 százalékkal megnövelt összege a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme. E jövedelem megszerzésének időpontja a fenti határidő, tehát a folyósítás évét követő (második) év május 31.

Továbbra is fennáll a hitelintézet, illetve a MÁK adatszolgáltatási kötelezettsége a közvetítésével nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatásról kiállított igazolás adattartalmáról, illetve a munkáltató adatszolgáltatási kötelezettsége a kölcsön általa elengedett összegéről az állami adóhatóság felé.

A támogatás folyósításához nem kell külön számlát nyitni, a munkáltató a támogatást a munkavállaló által megjelölt, bármely banknál vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a törlesztendő hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalhatja. Ehhez a munkavállalónak nyilatkoznia kell a megjelölt számla számáról és – az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás miatt – arról, hogy hozzájárul az ügylettel összefüggő adatok átadásához hitelintézet részére.

A munkavállaló a kölcsön visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig köteles a munkáltatónak, illetve a banknak átadni – lakásvásárlás esetén – az adásvételi szerződést és a tulajdonjog bejegyzését igazoló okiratot (vagy a tulajdoni lapot),  a vételárnak a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakban történő kifizetését igazoló okiratot. Szükséges az építési engedély, valamint be kell mutatni – a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított – a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított számlákat is, hitelkiváltásnál pedig a korábbi hitelszerződést.