Manapság az emberek nagy része ülőmunkát végez, és mivel a XXI. században élünk, ezzel együtt jár az is, hogy számítógépet használunk, nem pedig jegyzetfüzetet és tollat. A monitor helyes beállításáról, és a gerinckímélő ülésmódról egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk, most azonban az egyik legfontosabb hardverrel, a monitorral foglalkozunk.
A hőskorszakban, a 90-es évek derekán a 14 colos katódsugaras monitorok voltak túlsúlyban, akinek 15, esetleg 17 colos készüléke volt, az már istencsászárnak számított. A 2000-es évek elején a 17 colos monitorok kerültek túlsúlyba, és a 20-21 colos változatok voltak különlegesek. Ezeket a nagyobb készülékeket rendszerint tervezők, grafikusok vagy korrektorok használták. Nem sokkal később aztán elterjedtek az LCD monitorok, melyek mostanra a LED technikának is köszönhetően minden gyermekbetegségüket kinőtték (hosszú válaszidő, rossz kontrasztok). Monitorok terén is hatalmas árkülönbségekkel lehet számolni, a határ a csillagos ég, de ahogy írásunkból is kiderül, 30 ezer forintért már egészen jól használható 22 colos (valójában 21,5 col, azaz 55 centiméter) képátlóval rendelkező, Full HD felbontású (1920 × 1080 pixel) LED-készülékeket vásárolhatunk, az egyre inkább általánosnak számító 16:9-es képaránnyal.
Ha munkához, filmnézéshez vagy játékhoz használjuk a 22 colos monitort, és relatíve közel, 0,8-1,5 méterre ülünk a képernyőtől, akkor tökéletesen elegendő ez a méret. Arra természetesen nem alkalmas, hogy a szoba másik végéből, 5-8 méteres távolságból nézzünk rajta filmet, de ezeket a készülékeket nem is erre tervezték. A Full HD-nak köszönhetően a képminőségre nem lehet panasz, a blu-ray filmeket és a legújabb játékprogramokat (ehhez persze kell a jó hardver) is maximális felbontásban élvezhetjük.
A korábbi összehasonlító írásainkkal ellentétben most nem érdemes hosszasan foglalkoznunk a négy kiválasztott termékkel (Samsung S22C150N, BenQ DL2215, LG 22EN33S-B, ASUS VE228DE), ugyanis tudásban nagyon hasonlóak. Gyakorlatilag a legolcsóbb árkategóriáról beszélünk ebben a méretosztályban, így a csatlakozók terén le kell mondanunk szinte mindenről, nincs HDMI, nincs komponens, nincs kompozit, nincs Scart és USB- csatlakozó. Tehát azok a bemenetek, amelyek a LED-tévéknél természetesnek számítanak. A BenQ készüléke azonban a többiekkel ellentétben rendelkezik DVI-csatlakozóval, ami a HDMI elődjének tekinthető, kábelt azonban nem adnak a csomaghoz, ezt többen meg is említik hátrányként.
