Az már régóta ismert, hogy az internetről, a feketepiacról vagy egy kuruzslótól beszerezhető gyógyhatású készítmények kockázatosak lehetnek. Amikor rákgyógyító vitamint vagy csodateát ajánlanak, érdemes résen lenni, még ha oly szívesen kapaszkodik is egy súlyos beteg ember a reményt adó szavakba.
A gyógyhatású készítmények mellett ma már a titulusokban sem lehet százszázalékosan megbízni. Egyre elterjedtebbek ugyanis például az aposztrófos doktorok (’dr), akik nemhogy orvosi egyetemre nem jártak, néha még érettségijük sincs. Közülük ugyanakkor nem mind sarlatán. A Magyar Természetgyógyászok Szövetsége (MTSZ) szerint néhány ’doktor valóban képzett szakember, és valószínűleg hiúságból vásárolt magának doktori címet. Mégsem árt pontosan utánakérdezni a képzettségének, mielőtt bedőlünk a falra kiakasztott oklevélnek vagy annak, hogy az illetőt professzornak szólítják. Érdeklődni az MTSZ-nél is lehet, ha információra van szükségünk valamely alternatív gyógyítóról.
Hogy ne váljunk manipuláció áldozatává, fontos, hogy a megfelelő gyógykezelést ne kizárólag érzelmi alapon válasszuk ki. Tény, hogy a kóklerek megélnek manapság, az emberek félrevezetése és a reménykeltés jövedelmező üzlet lett. Éppen ezért kell szkeptikusnak lenni, és elkérni a képzettséget igazoló dokumentumot, illetve több forrásból tájékozódni a gyógyítóról.
Kifejezetten káros lehet az ár alapján történő döntés is. Ha például egy kezelés eddig 50 000 forint volt, de ebben a hónapban megkaphatjuk 25 000 forintért, ne válasszuk pusztán az akció miatt. Hiszen ki és mi alapján határozta meg a kezelés piaci értékét?
Olvassunk utána!
Mielőtt egy gyógymódot kipróbálnánk, érdemes utánaolvasni a módszernek. A saját véleményhez való ragaszkodás gyakorta beszűkíti a látóteret, ami rossz döntésekhez vezet, ezt pedig ebben az esetben az egészségünk és a pénztárcánk bánhatja. Gyanús esetekben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál lehet bejelentéssel élni.
(A cikk a Magyar Nemzet gazdaság rovatának fogyasztóvédelmi mellékletében jelent meg október 25-én.)
