Egy panaszos fürdőszobájában éjjelente kétóránként kellett feltörölni a vizet. Ezért a postaládájában talált szórólap alapján szakembert hívott, aki azonban rögtön gyanús lett, hiszen a hirdetőnek köze sem volt ahhoz a személyhez, aki végül kiment hozzá. A Budapesti Békéltető Testülethez a fogyasztó által beadott kérelem pedig már az el nem végzett, de kiszámlázott tételekről, a szerelő későbbi elérhetetlenségéről és negyvenezer forintos óradíjról szólt.
A kerületi kisokosban, illetve egyéb szórólapokon szereplő hirdetések kapcsán nem lehet eléggé hangsúlyozni az alapos körültekintés fontosságát, különösen, ha valamilyen szerelési-felújítási munkáról van szó. A békéltető testülethez forduló fogyasztók beadványaiból jól látszik ugyanis, hogy az említett eset nem egyedi.
Tipikus például, hogy a szóróanyag utal ugyan a szerelő személyére, később azonban más végzi a munkát, és más adja a számlát is. Ha adja egyáltalán. Gyakori, hogy arra hivatkoznak a helyszínen, nincs náluk számlatömb, majd később visszahozzák a bizonylatot. A fogyasztó akkor jár a legrosszabbul, ha esetleg már előleget vagy foglalót is átadott, és a megrendelt munkáról semmilyen szerződés nem készült. A fizetést ugyanis később nem tudja igazolni papír nélkül.
Oda kell figyelni, hogy a szerelést vállaló szakember minden elérhetőségét tudjuk, mert gyakori, hogy csupán a magát hirdető mobiltelefonszáma és egy név áll a rendelkezésünkre, egyéb elérhetőség nem. Postacím, e-mail cím nélkül pedig még írásos panaszt sem lehet küldeni, amelyet egyébként a vállalkozás kötelessége lenne harminc napon belül megválaszolni.
Az első és legfontosabb, hogy már a vállalkozás kiválasztásakor járjanak el tudatosan a fogyasztók, főleg ha a forrás a kerületi kisokos vagy éppen egy szórólap – figyelmeztetett a testület. Több ok van a bizalomra akkor, ha a szórólapon szerepel a vállalkozás székhelye és esetleg adószáma, egyéb adatai. Célszerű az interneten is rákeresni az adott cégre, esetleg nem szerepel-e valamelyik békéltető testület feketelistáján. Nem tanácsos azzal a céggel sem szerződést kötni, amelynek a nevéhez esetleg számos negatív bejegyzés kapcsolódik különböző fórumokon.
Miután a szakember megjelent és felmérte az elvégzendő munkát, mindig előzetesen egyeztessék a fogyasztók a kialkudott vételárat, és foglalják írásba. Az a vállalkozás, amelynek nincsen takargatnivalója, nem fogja ezt ellenezni.
A testület tanácsa szerint a megkapott számlát, nyugtát, esetleg az átvett összegről szóló elismervényt vagy egyéb dokumentumot meg kell őrizni, mivel ha bármilyen gond adódna, a fogyasztó csak ezzel tudja bizonyítani, hogy közöttük szerződés jött létre.
Azt se feledjük, hogy ha később a javító-karbantartó szolgáltatással probléma adódna (például a régi, megszerelt bojler megint elromlik), és a szolgáltatás ára meghaladta a húszezer forintot, akkor a cég jótállást, vagyis díjmentes javítást köteles vállalni hat hónapig. Ez alól a kötelezettség alól a vállalkozás csak akkor mentesül, ha bizonyítja: a hiba oka a javítás után keletkezett.
Ha elutasítaná a cég, bátran forduljunk a Budapesti Békéltető Testülethez, amely ingyen, gyorsan dönt az ügyben anélkül akár, hogy a panaszos kitenné a lábát otthonából. Ugyanakkor az eredményes eljárás kulcsa egyúttal a tudatos fogyasztói magatartás is és a bizonyítékok rendelkezésre bocsátása.
(Megjelent a Magyar Nemzet Fogyasztóvédelem c. mellékletében.)
