Magyarországon legendák keringenek a borhamisításról (is). Egyesek a tablettát emlegetik, mások gyakran vélnek pancsolt borral találkozni, és vannak, akik az Alföld néptelen részeinek tanyáira utalnak sejtelmesen. Pedig a borhamisítás ennél sokkal kifinomultabb. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak a borok – és szeszes italok, például pálinkák – készítését ellenőrizni hivatott igazgatósága már-már James Bondot is megszégyenítő módszerekkel kutatja a hamis magyar és külföldi borokat. A sok ezer vizsgálat végeredménye nyomán maga Mészáros Kálmán igazgató is megnyugtathatja a fogyasztókat.
A teljesen természetes úton készült borok és a tőkét, szőlőt nem látott, bornak látszó folyadékok között óriási spektrumban terülnek szét a legális adalékokkal és technikákkal többé-kevésbé fogyaszthatóra fésült vagy éppen naggyá tett borokból.
A must cukrozása vagy cukrozása és vizezése, fajélesztők, tápok, sűrítmények, színanyagok, tannin, borkősav, citromsav, glicerin, gumiarábikum és persze kén is szerepel az adalékoknak azon a hosszú listáján, amelyeket a borászok használnak. Néha puszta nyereségvágyból, hogy több boruk legyen. Néha nem hozzáadnak, hanem éppenséggel elvesznek, mert némi víztartalomtól megfosztott bor koncentráltabb és értékesebb lesz.
Mielőtt kígyót-békát kiáltanánk a magyar borászokra, ne feledkezzünk meg arról, hogy az adalékok és berendezések, amelyek a bor legális, de főleg illegális manipulációját szolgálják, nem Magyarországon készülnek. Import révén kerülnek ide, azaz más, nagyobb bortermelő nemzetek ezen a területen is messze előttünk járnak.
A hamis, szőlőmentes borokkal a világon mindenhol az a gond, hogy készítőik „radar alatt repülnek”, azaz igyekeznek elkerülni a borfelügyelők figyelmét, és a hivatalos bevizsgálásokra sem jelentkeznek. Ez már a legsűrűbb alvilág, amelyet mindenhol csak bormaffiaként emlegetnek, de még kevesen látták. Az igazán mázlisták pedig nem is ittak még „borsorukból”.
– Mit jelent a borhamisítás? Az emberek fejében ez általában megegyezik a tablettás vagy pancsolt borral.
– A borhamisítás a mi felfogásunk szerint minden olyan eljárás vagy segédanyag használata, melyet a jogszabályok nem engednek meg a borkészítés során. Ha a hamisítás témaköréről beszélünk, első feladat ennek pontos definiálása. A 2004. évi XVIII. törvény (bortörvény) 20. § (2) bekezdése a következőképen definiálja a borhamisítást: „Az a borászati termék, amelyet a jogszabályokban meg nem engedett anyagok felhasználásával vagy a jogszabályokban meg nem engedett módszerrel állítottak elő vagy kezeltek, nem minősül szőlőbornak.” Hamisított borászati terméknek az e jogszabály megfogalmazása szerint készített termékeket nevezzük. Egyrészről tehát hamisított terméknek minősül, ha a borkészítéshez engedélyezett anyagot használnak nem megengedett mennyiségben, például a megengedettnél több répacukrot adnak a musthoz. Másrészről hamisítás, ha olyan anyagot használnak, amely nem engedélyezett, például mesterséges színezéket, édesítőszert, glicerint, glikolt, vizet.
– Szakmai szemmel milyen főbb kategóriái vannak a borhamisításnak?
– A fenti két kategórián kívül minden olyan élelmiszertermék, amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő módon történt, illetve amelyet emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagokból vagy termékekből állítottak elő emberi fogyasztás céljára, amelynek emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát elfedik, amelyet az előállításra kizárólagosan jogosult hozzájárulása nélkül állítottak elő, továbbá amelyet lényeges tulajdonságára vonatkozó félrevezető megjelöléssel hoztak forgalomba gazdasági előny vagy haszonszerzés céljából.
– Milyen technikákkal lehet azonosítani a hamisított bort?
– A nemzetközi színvonalú laboratóriumunkban jelenleg 177 akkreditált vizsgálati módszert használunk, és folyamatosan bővítjük a műszaki területünket. Képesek vagyunk atomi szinten vizsgálni a termékeket annak érdekében, hogy a termék pontos növényi eredetét meghatározzuk. Akár palackon keresztül, bontás nélkül is meg tudunk határozni egyes paramétereket, már a kereskedelmi helyszínen. Széles a technikai arzenálunk: a klasszikus analitikai módszerektől kezdve mágneses magrezonancia-analízist, izotóparány-vizsgálatokat, tömegspektrometriás, fotometriás, kromatográfiás, ELISA technikát, atomabszorpciós vizsgálatokat alkalmazunk, és még sorolhatnám. A bor- és szeszesital-vizsgálathoz a nálunk jelentősebb bortermelő országokban is alkalmazott, korszerű analitika széles spektruma áll rendelkezésünkre – említi büszkén Mészáros Kálmán.
– Mik a leggyakoribb trükkök, amelyeket a borászatok használnak?
– Alapvetően elmondható, hogy a borhamisítások egyre ritkábban fordulnak elő. Ez köszönhető természetesen a szigorú jogszabályoknak, melyek a borágazat szereplői számára kötelezőek. Munkánk során a következőkkel találkozunk: nem szőlőeredetű cukorral végzett túlzott javítás, víz hozzáadása, mesterséges édesítőszerek használata.
– Évente hány esetben buknak le a magyar borászok borhamisítás miatt?
– Változó a számuk, van, hogy 40-50, s van, hogy mindössze 8-10 esetben indítunk eljárást. Úgy gondolom, hogy az évenként megvizsgált 15 ezer mintához képest ez nem magas érték.
– A Nébih borászati igazgatósága vizsgálja-e a külföldről érkező borokat? Ha igen, milyen velük a tapasztalat?
– Természetesen az igazgatóságunk kiemelt feladatnak tekinti a borimport ellenőrzését. A lédig, azaz nem palackozott tételeket forgalomba hozatalt megelőzően a forgalmazónak kötelessége nálunk bevizsgáltatnia. A palackos tételeket ha az EU-ban már forgalomba hozták, akkor jogszerű a hazai forgalmazásuk. Utóbbi esetben szúrópróbaszerűen ellenőrizzük a polcokon a tételeket. Alapvetően kisebb címkézési hiányosságoktól eltekintve nincs nagy gond a külföldi borokkal. Természetesen az olcsó kategóriás EU-s keverék borok esetében oda kell figyelni arra, hogy ezek viszonylag rövid ideig őrzik meg minőségüket. E szegmensben előfordul azért olyan termék, amelynek – hogy finoman fejezzem ki magam – az érzékszervi bírálat során „nem megfelelő” minősítést adunk. [Itt Mészáros Kálmán diplomatikusan arra utalt, hogy ihatatlan lőre.]
– Van mód arra, hogy a fogyasztók felismerjék a hamisított bort?
– A jelenlegi korszerű módszerekkel készült hamisítványok laikusok számára nehezen felismerhetők. A gyanúsan olcsó termékekkel mindig óvatosan kell bánni, ez alapszabály a borok esetében is.
– Mit tehetnek a fogyasztók akkor, ha hamisított bort kapnak vagy valamilyen minőségi hibát fedeznek fel az üzletben vagy a pincében akár kimérve vásárolt borban?
– Minden fogyasztói észrevételt, amely az élelmiszerláncban észlelt problémákkal kapcsolatos, szívesen fogadunk az ingyenesen hívható Nébih-számon, a 06-80-263-244-en. A megfelelően megalapozott észrevételek esetében természetesen azonnal meghozzuk az adekvát hatósági intézkedéseket, melyek segítségével biztosítjuk, hogy a fogyasztók élelmiszer-biztonsági szempontból megbízható terméket tölthessenek poharukba.
– Vannak olyan legális adalékok, amelyeket használhatnak a borászatok?
– Az EU 606/2009-es rendelete pontosan szabályozza, melyek azok az adalékanyagok, amelyeket használhatnak a borkészítők. A felhasználható anyagok természetesen csak szigorú mennyiségi korlátok között alkalmazhatók. Más élelmiszerekhez képest a borokhoz adható idegen anyagok száma viszonylag kevés.
– Vannak-e az egészségre kifejezetten káros borhamisítási trükkök, és előfordulnak-e Magyarországon?
– A gyenge minőségű hamisítványok esetében előfordulhat természetesen olyan eset, hogy egészségre káros anyag kerül a borba, például túl magas kén-dioxid-tartalom, esetleg nehézfémek, toxinok, glikol, metanol, de ezek jelenléte a magyar piacon szerencsére nem jellemző.
– Mely illegális adalékokat lehet a leggyakrabban felfedezni a borokban?
– Esetenként találkozunk mesterséges édesítőszerekkel, színezékekkel, glicerinnel, de ezek száma viszonylag alacsony. Úgy gondolom, hogy a hazai forgalomban lévő borok élelmiszer-biztonsági szempontból megbízhatók.
– A 2014-es évjárat igen gyenge lett a kedvezőtlen időjárás miatt. Várható, hogy megugrik az ügyeskedések száma?
– Valóban nehéz év a borászok számára az idei, a mennyiség sem érte el a várakozásokat, és egyes területen a minőség sem volt tökéletes. Természetesen lehet összefüggést találni a borhamisítások száma és az adott évjárat tulajdonságai között. Amikor a szőlőtermés kisebb, ezáltal magasabb ára van a szőlőnek, megnő a hamisítások száma, hiszen a bor iránti kereslet közel azonos minden évben. Nő a kísértés, növekszik a hamisított termékek száma. Úgy gondolom, hogy a kellően erős szabályok és hatósági kontroll miatt viszont nem fog jelentősen növekedni az ön által említett ügyeskedések száma – zárta a beszélgetés megnyugtató szavaival Mészáros Kálmán.
