Hihetetlen mértékben fejlődik a technika, és ezzel együtt a digitális világ. A felnőttek számára is nehéz feladat, hogy felelősen és tudatosan használják az internetet, a közösségi oldalakat, valamint odafigyeljenek adataik biztonságára, de a gyerekek ilyen szempontból még kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Magyarország adatbiztonsági helyzetéről, az emberek tudatosságáról, valamint a gyermekek felvilágosításának fontosságáról beszélgettünk dr. Péterfalvi Attilával, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökével.
Évről évre egyre több bejelentés érkezik a hivatalhoz, mely 2012-től hatósági jogkörrel, így bírságolási joggal is rendelkezik. Tavaly 32 eljárás indult, és összesen 32,8 millió forint bírságot szabott ki a NAIH.
– Adatvédelem szempontjából mik jelentik a legfőbb problémákat Magyarországon?
– Az egyik nagy probléma a digitális adatvédelem kérdése, ebbe beletartoznak a visszaélések a közösségi oldalakról, a gyerekvédelmi kérdések. Azok az új technológiai fejlesztések, melyek folyamatosan jelennek meg a piacon, azok is új adatvédelmi veszélyeket jelentenek. Kiemelném például a biometrikus azonosítást, valamint a drónokkal kapcsolatos aggályokat, melyek kapcsán jövő héten lesz egy nemzetközi konferencia, és ezzel kapcsolatban ajánlást is bocsátottunk ki.
– Mi a gond a drónokkal?
– Amennyiben a drónokat kamerákkal látják el, ezek fontos adatvédelmi kérdéseket vetnek fel, hiszen a drón tulajdonosa olyan video- és hanganyag birtokába juthat, aminek felhasználása meglehetősen aggályos és törvénybe ütköző lehet. De ha elvonatkoztatunk a digitális világtól, akkor mostanában komoly problémát jelentenek a különböző termékbemutatók, melyek, mondjuk, egészségnapnak álcázzák magukat, és direkt a hiszékeny, idősebb, elesettebb embereket célozzák meg, akik az egészségük érdekében bármire képesek. Ebben a témakörben előfordult például, hogy a maximális, 10 millió forintos bírságot szabtunk ki. Kiemelném, hogy hatékony együttműködés alakult ki a fogyasztóvédelem és az adatvédelmi hatóság között, ami mindkét fél számára sok előnnyel jár. De vizsgáljuk az állami adatkezeléseket is, illetve van a hatóságnak egy piaci tevékenysége, az adatvédelmi audit lefolytatása, ilyenkor ellenérték fejében vizsgáljuk meg az adatkezeléseket, akár jogi, akár informatikai aspektusból.
– A digitális világnál maradva, mi a legfontosabb céljuk?
– Szeretnénk az adatvédelmi tudatosságot elmélyíteni mind a magánszemélyek, mind a cégek esetében, amivel adott esetben saját magunkat védhetjük meg a visszaélésekkel szemben. A digitális világban a jogi védelem mellett kiemelkedően fontos az adatbiztonság is. Itt nagyon sok mindent tehet a felhasználó az egyes adatvédelmi beállításokkal. Gyerekek esetén például nagyon fontos mind a szülők, mind az iskolák részéről, hogy a csemeték korának megfelelő szűrőkkel lássák el a böngészőket, hogy csakis olyan tartalmakat láthassanak, amik nekik valóak. Manapság sajnos rengeteg adatot megosztunk magunkról, főleg amióta elterjedtek a közösségi oldalak. Tisztában vagyunk-e azzal, hogy mindenki a saját adatával rendelkezik, nem pedig máséval? Tudjuk-e azt, hogy ha posztolunk egy fotót, amin mások is szerepelnek, annak jogaival azok a személyek is rendelkeznek?
– A mai magyar átlagfelhasználó milyen szinten áll adatbiztonság szempontjából?
– Erre nézve nincsenek egzakt adataink, de azt gondolom, hogy nem túl jó a helyzet. Azokban az országokban, ahol régebb óta használják az internetet, jobban kialakult ennek a kultúrája, ott valamivel tudatosabbak a felhasználók. És azt sem mondanám, hogy ez életkorfüggő. Nem vagyok meggyőződve, hogy a fiatalok az adatvédelmi beállításokat jobban használják, mint az idősebbek, pedig tulajdonképpen már ebbe a digitális világba születtek bele. Ezért gondolom, hogy az adatbiztonságra, az internet tudatos használatára nagy hangsúlyt kell fektetni, és ezért hasznos például az adatvédelem világnapja vagy a biztonságos internet napja is, melyek felhívhatják az emberek figyelmét ezekre a dolgokra.
– Ön szerint hány éves kortól lenne szabad egy gyermeket internetközelbe engedni?
– A mai világ teljesen felgyorsult, sok esetben már óvodásoknál láthatunk táblagépeket, okostelefonokat, tehát én nem mondanék alsó korhatárt az internettel kapcsolatban. A technikai fejlődés elől nem elzárkózni kell, hanem meg kell tanulni azt úgy használni, hogy magunknak ne okozzunk vele kárt. Azonban nagyon fontos, hogy a szülők felkészítsék a gyereküket a kockázatokra, és hogy telepítsék a szükséges szűrőprogramokat. A hatóságunk most részt vesz egy európai projektben, melynek az lesz a célja, hogy egy adatvédelmi tananyagot alakítsunk ki, amit aztán az iskolákban akár informatikaórán, akár etika- vagy osztályfőnöki óra keretében tanítanának a gyerekeknek. Ebben nemcsak a technikai beállításokról vagy jogi szabályozásról lenne szó, hanem arról is, hogy kihez fordulhatnak, amennyiben valamiféle problémát vagy visszaélést tapasztalnak.
– Ha jól tudom, már a projektet megelőzően is tettek lépést a gyerekek felvilágosításának érdekében.
– Így van, elkészítettünk egy honlapunkról ingyenesen letölthető tájékoztató könyvet, melynek címe Kulcs a net világához, és én javasoltam a közoktatásért felelős miniszternek, illetve az államtitkárnak is, hogy ez bekerülhetne a tananyagba. Az adatvédelmi napot is úgy ünnepeljük egyébként, hogy a munkatársaim „kirajzanak” az iskolákba, és oktatásokat tartanak a témában, én magam is Fehérvárra megyek, ahol egy rendkívüli osztályfőnöki óra keretében fogom a kiadványunkat ismertetni. Valóban sok múlik a pedagógusokon is, a szülőkön is, és éppen ezért jó, hogy a kormány a szűrőprogramokat biztosítja, sőt egyes intézményekben kötelezővé is teszi ezek használatát. Azonban az nem elég, ha a kisgyerek csak az iskolában, könyvtárban van megóvva a tiltott tartalmaktól, miközben otthon nem használnak a szülők ilyen jelszóval védett szűrőprogramot. Akkor az egész nem ér semmit.
– Tervezik-e azt, hogy a közösségi oldalak elterjedése miatt ezen felületek nagyfokú adatbiztonsági kockázatával is foglalkoznak?
– Az előbb említett kiadványunk ezzel a témával is foglalkozik, felsorolja a különböző devianciákat, és azt is, hogy különböző esetekben hova lehet fordulni. A közösségi oldalak, és most kiemelhetném a Facebookot, pozitívan állnak a kérdéshez, ugyanis felvettük velük a kapcsolatot a projektünk népszerűsítése kapcsán, és arra kértük őket, hogy minél több olyan beállítási lehetőséget, menüpontot, ami az adatbiztonsági beállításokkal kapcsolatos, fordítsanak le magyarra, hiszen nem várható el mindenkitől, hogy angolul kezelje ezeket a beállításokat. Ebben is partnernek bizonyult a Facebook.
2012. január elsején létrejött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A független, csak a törvénynek alárendelt hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény értelmében a NAIH a korábbi adatvédelmi feladatkörökön túlmenően a bírságolási jogot is magába foglaló hatósági jogkörrel is rendelkezik. Az új hatóság létrehozása az alaptörvényben rögzített szervezeti változások sorába illeszkedik.
A jogalkotó a független működés számos garanciáját építette be a törvénybe, ezáltal Magyarország maradéktalanul eleget tesz az e téren kötelező uniós előírásoknak. 2012. január 1-
A hatóság hasznosítani kívánja az ombudsmani időszak során szerzett tapasztalatokat. Az adatvédelem és az információszabadság terén az esetleges jogsértések esetében a NAIH jár el a jövőben. Az új hatóság számít minden állami és nem állami szereplő együttműködésére a NAIH-ra váró feladatok elősegítésében.
