Jó hír a fogyasztóknak: ezentúl könnyebb lesz eligazodni az élelmiszerek vásárlásakor a címkéken, ugyanis december 13-ától szigorodtak az élelmiszerek jelölésének törvényi előírásai. Az átmeneti időszakot követően hatályba lépett a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet.
A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet szemlélete szerint a tájékoztatáshoz való jogot minden fogyasztónak biztosítani kell oly módon, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatáshoz jussanak az általuk fogyasztott élelmiszerekkel kapcsolatosan. Például a táplálkozás alapelveinek ismerete és az élelmiszereken szereplő, megfelelő tápértékre vonatkozó tájékoztatás jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztók tájékozottan választhassanak – tájékoztatta az mno.hu-t a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
A rendelet megalkotásának céljai között szerepelt, hogy az előírásokat világosabbá, érthetőbbé és olvashatóbbá tegyék, megkönnyítsék az élelmiszer-ipari vállalkozók számára az előírások betartását, csökkentsék a jelöléssel kapcsolatos jogszabályok számát, és igazodva az élelmiszeripar fejlődéséhez korszerűsítsék a jelölési szabályokat (például kötelező a nanoanyagok jelölése az összetevők között). Az élelmiszerek jelölésének világosnak és érthetőnek kell lennie, tartalmaznia kell minden olyan információt, amellyel segíteni tudják azokat a fogyasztókat, akik az élelmiszereket és étrendjüket tudatosabban kívánják kiválasztani.
A Nébih tájékoztatása szerint az oktatás (például gyermekek oktatása) és a különböző tájékoztatási felületek (például Nébih blogja) fontos eszközei annak, hogy a fogyasztók jobban megértsék az élelmiszerekre vonatkozó információkat. A rendelet megalkotását a fogyasztók körében végzett felmérések előzték meg, amelyek segítségével alakították a szabályokat fogyasztóközpontúvá.
A rendelet egyik legfontosabb célja a jelölésen lévő információk olvashatóságára vonatkozó szabályok megalkotása volt, amely a minimális betűnagyság előírása mellett magában foglalja az olvashatóság egyéb szempontjait is, például a betűtípus, a betűszín, a betűk és a háttér közötti kontraszt stb. tekintetében.
A másik kiemelt fontosságú cél az volt, hogy az élelmiszer-allergiában vagy -intoleranciában szenvedő fogyasztók számára lehetővé váljon, hogy a megfelelő információk birtokában a számukra biztonságos élelmiszereket tudják választani. Ugyan a korábbi jelölési szabályok szerint is fel kellett tüntetni az élelmiszerek jelölésén a tudományosan igazoltan allergiás reakciót vagy intoleranciát kiváltó anyagokat, azonban az új szabály szerint az allergén összetevőket egyértelműen ki kell emelni az összetevők közül, amelynek egyik módja lehet, ha például nagyobb betűvel, más betűtípussal, eltérő háttérszínnel jelölik azokat. Ezen anyagok feltüntetése egyértelműbbé és könnyebben észrevehetőbbé vált.
A nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszer allergéntartalmára vonatkozó információ kötelező megadása, a tagállamok saját nemzeti rendelkezésben írhatják elő, hogy milyen eszközök segítségével és milyen formában kell közölni azokat.
A nem előrecsomagolt élelmiszer az a végső fogyasztónak szánt élelmiszer, amelyet
csomagolás nélkül kínálnak a végső fogyasztó, a vendéglátás illetve a közétkeztetés részére (például zsemle a boltban),
az értékesítés helyén a fogyasztó kérésére csomagolnak (például 10 dkg párizsi kiszolgálása a csemegepultban),
közvetlen értékesítés céljára a forgalmazás helyén, de a fogyasztó távollétében előrecsomagolnak (például kereskedelmi előrecsomagolás).
Hazánkban a közeljövőben megjelenik az erre vonatkozó nemzeti rendelkezés, miszerint a nem előrecsomagolt élelmiszerek allergéninformációját nem lesz kötelező a termékeken/termékeknél jelölni, hanem elegendő lesz az értékesítő helyen kifüggeszteni/elhelyezni az információt jól olvasható módon, mely tájékoztatja a végső fogyasztót az allergéninformáció elérhetőségének helyéről és módjáról az adott létesítményben (ez lehet fizikai vagy elektronikus hordozó útján is), megengedve azt is, hogy az adott termékre vonatkozó allergéninformációt (írásos dokumentáció alapján) az arra kijelölt felelős személy a fogyasztó kérésére szóban adja meg.
Tehát például a fogyasztó kérésére pultból kimért húskészítmény esetén vagy a termék közelében írják ki az allergéneket (a termék neve alá/mellé/fölé stb.) vagy a boltban, jól látható módon kihelyezett információs eszközön egyértelműen tájékoztatják a vásárlót, hogy kérésre hol juthat hozzá az adott termék allergén információjához (ez lehet szóbeli tájékoztatás is, amelyet írásos dokumentum alapján ad meg az arra kijelölt, felelős alkalmazott).
Az új EU-s rendelet alapvető változásokat fog hozni az élelmiszerek jelölési szabályaiban – tájékoztatott a Nébih.
Például:
