Hamis információk keringenek az e-segélyhívóról

Az e-call rendszer az idén valóban elindul Európában, de sok honlapon megtévesztik az autósokat.

Az e-segélyhívó, más néven e-call remek találmány, adott esetben életeket menthet. Gyakran elhagyatott úton történnek balesetek, vagy az érintett autó berepül a fák közé, és az arra járók nem veszik észre, hogy valami komoly baj történt, és segítséget kellene hívni. A sérültek pedig gyakran olyan rossz állapotban vannak, ájultak, esetleg be vannak szorulva, hogy nem tudják mobiltelefonon hívni a mentőket.

Az e-segélyhívó olyan, mint egy speciális okostelefon, mely össze van kötve az autó szenzoraival (például ABS, légzsákok, kitörésgátló, fedélzeti komputer). Ha baleset történik, akkor a rendszer egyből hívja az Európában rövidesen egységesített 112-es hívószámot, és egy digitális adatcsomagot küld a gépjármű GPS-koordinátáiról, valamint arról, hogy a szenzorok jelzései alapján mennyire súlyos lehetett a baleset. Ezután a mentők azonnal a helyszínre sietnek, és kórházba szállítják a sérülteket.

Az Európai Parlament az utolsó decemberi ülésén elfogadta azt a javaslatot, mely szerint 2015-től minden gépjárműnek rendelkeznie kell e-segélyhívóval. Ez az eszköz egész Európában a 112-es számmal fog működni, biztonságosnak és könnyen kezelhetőnek kell lennie. Jó néhány magyar honlapon már el is kezdődött a riogatás, hogy ez a határozat a régi, használt autókra is vonatkozik, így mindenkinek ki kell fizetnie még az idén 30 ezer forint körüli összeget a készülékre, és be kell szereltetni a gépjárműbe. A körülmények tisztázása érdekében megkérdeztük Lovas Károlyt, a Magyar Autóklub főtitkárhelyettesét.

– Csak az új autókat érinti az e-segélyhívó bevezetésével kapcsolatos döntés, vagy a használtautó-tulajdonosoknak is be kell építeniük egy ilyen rendszert?
– Jelen tudásunk szerint az látszik biztosnak, hogy 2015. október 1. után már csak olyan új típusbizonyítványokat hagyhatnak jóvá az egyes tagországok, melyekben szerepel ez a bizonyos e-call rendszer. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha egy autógyár a közelmúltban dobott piacra egy új gépjárművet, és azon még évekig nem változtat semmit, tehát nem esik át ráncfelvarráson vagy komolyabb fejlesztésen, ami miatt a típusbizonyítványt frissíteni kéne, akkor azt az autót akár még 2016-ban, vagy később is forgalomba helyezhetik e-call rendszer nélkül. Egyébként jó néhány márkánál, főleg a felsőbb kategóriákban már most is található ilyen készülék az autókban, de ezek még nem működnek, hiszen a központokat is fejleszteni kell ahhoz, hogy az érkező adatokat kezelni tudják.

– Tehát a régebbi autókba utólagosan nem lesz kötelező beszerelni ezt a rendszert, mert az olvasókat leginkább ez érdekli.
– Nem, információink szerint nem lesz kötelező beszerelni a régi autókba. Olyan ez, mint régebben volt az ABS-nél, a légzsákoknál vagy a környezetvédelmi normák bevezetésénél. Az új gépjárművekbe egy bizonyos átállási időt követően be kellett szerelni az adott fejlesztéseket, de senkit sem köteleztek arra, hogy utólagosan például blokkolásgátlóval szereljen fel egy ’78-as évjáratú autót. A félreértés abból származhat, hogy lehet kapni nálunk most egy készüléket, mely 30 ezer forintba kerül, jelenleg tesztüzemben van, az autóklubon keresztül működik, és például az én autómba is be van szerelve egy példány. Ez a termék azonban nemcsak e-segélyhívóként funkcionál, hanem egyéb más dolgokat is tud, például fogyasztáscsökkentő tanácsokat ad, felhívja a tulajdonost, ha valami történik az autóval. Ez egy SIM-kártyás rendszer, tehát havidíjat is kell fizetni a fenntartásáért, jelen pillanatban az autóklubot hívja, ahová aztán egy adatcsomagot küld, mely tartalmazza a kocsi GPS-koordinátáit, a balesetet megelőző 20 másodperc történéseit, valamint azt, hogy a légzsák, övfeszítő aktiválódott-e. A kollégák aztán telefonon felhívják a 112-es számot és megadják az információkat a mentés érdekében.

– Tehát ez a kísérleti megoldás egyelőre félig-meddig manuálisan működik. Az októberben elinduló, egész Európát érintő rendszer azonban már havidíj nélkül, közvetlenül a 112-es segélyszámot fogja hívni, igaz?
– Igen, mindenhol ez lesz a segélyhívószám, az autók pedig érzékelni fogják, melyik országban járnak, így például ha valaki balesetet szenved Ausztriában, akkor az ottani központba érkezik be a vészjelzés, nem pedig Magyarországra. Ezek a rendszerek tudtommal nem lesznek havidíjasak, viszont tényleg csak arra szolgálnak majd, hogy egy esetleges balesetről értesítsék a hatóságokat.

– Hogy áll hazánkban a szükséges infrastruktúra kialakítása?
– Miskolcon és Szombathelyen található a két központ, ahol nemrég komolyabb fejlesztés történt. Több száz alkalmazott és rengeteg számítógép várja majd a manuális és digitális hívásokat, tehát ezek kezelni tudják majd az autók e-call rendszeréből érkező vészjelzéseket. Még annyit érdemes tudni a dologról, hogy jelenleg még az amerikai fejlesztésű GPS-adatokat küldi el a szerkezet, de már elkészült az európai Galileo nevű műholdas rendszer, mely pontosabb helymeghatározást tesz majd lehetővé, mint a GPS.

A Galileo műholdas navigációs és helyzetmeghatározó rendszert az Európai Unió és az Európai Űrügynökség működteti. Ez az amerikai építésű GPS (Global Positioning System) európai megfelelője. A 20 milliárd euróra becsült projektet Galileo Galilei olasz csillagászról nevezték el. A Galileo-rendszer egyik célja, hogy az európai országok számára olyan nagy pontosságú helyzetmeghatározó rendszert hozzon létre, amely független az amerikai GPS és az orosz Glonassz rendszerektől, melyeknek kereskedelmi használatát háborús konfliktus esetén felfüggeszthetik. A rendszer 2014-ben kezdi el működését és 2019-re várható a teljes kiépítettség.

A Galileo-rendszer legfontosabb eleme egy 30 műholdból álló hálózat, melyeket Szojuz rakétákkal indítanak a Guyana Űrközpontból. Ezek közepes (kb. 23 ezer km-es) felszín feletti magasságú, 56°-os hajlásszögű körpályákon keringenek majd, három különböző pályasíkba rendezve. A majdani teljes konstelláció a Föld legnagyobb részén, minden időben elegendő műholdat biztosít majd a horizont felett ahhoz, hogy a rádiójeleket venni és feldolgozni képes berendezések ezek alapján meghatározzák a vevő pontos helyét és sebességét.

Forrás: Wikipédia