Kamerák rögzítenek mindenhol – és a jogaimmal mi lesz?

Vajon akkor is áldásos a felvevők megléte, ha egy ügyvédi iroda küszöbét lépjük át éppen?

Bele sem gondolunk, de valójában mindannyian filmsztárok vagyunk, ha csak kis időre is. Mikor felvesszük a havi fizetésünket az ATM-ből, aztán átrohanunk a tömött téren, majd beugrunk egy hiperbe venni egy kiló kenyeret és tíz deka parizert. Tudatában vagyunk, hogy mindenhol látnak a biztonsági kamerák, de már tudomást sem veszünk róla. Egyeseknek a bináris megváltást jelenti, mások a digitális sátánt látják benne. De mi történik, ha akkor kapnak minket lencsevégre, mikor nem akarnánk; mondjuk mikor „élő adásban” lépjük át egy ügyvédi iroda küszöbét, és ezzel szertefoszlik az ügyvédi titoktartás intézménye?

Dr. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke érdeklődésünkre elismerte, hogy egy ügyvédi iroda kötelmei és az anyagi biztonsághoz való jog között ellentét feszülhet: egy társasháznak és lakóinak joguk van ahhoz – a személyiségi jog védelmének keretein belül –, hogy saját személyi és vagyoni biztonságukról gondoskodjanak, míg egy ügyvédi irodának kötelessége biztosítani ügyfelei számára az azonosítás nélküli bejutást, az ügyféli minőség titokban tartását.

A kamara elnöke szerint az ügyben nincs jó megoldási javaslat, de az is igaz, hogy a való életben még nem merült fel ilyen probléma, ezért nincs is rá gyakorlat. Pusztán elméleti síkon maradva viszont egy társasházban (ahol az ügyvédi iroda bérlőként van jelen) az ügyvéd a tulajdonoson keresztül befolyásolhatja a biztonsági kamerák felszerelésével kapcsolatos döntéshozatalban a társasházi közösséget. A közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek kamerás megfigyeléséhez egyébként – a törvény értelmében – az összes tulajdoni hányad kétharmadával rendelkező tulajdonosok beleegyezése szükséges.

Ezen túl, ha megvalósul a mozgóképes megfigyelés, az ügyvédi iroda akár bírósághoz is fordulhat, de a bíróság a két egymással szembemenő jog arányosságára és egyensúlyára fog odafigyelni. Dr. Réti László szerint ugyanakkor az ügyvédek kötelmei és érdekei nem írhatják felül egy társasház vagyon- és személybiztonsághoz fűződő érdekeit – persze csak abban az esetben, ha azt jogszerűen érvényesíti.

Az irodaházakban felszerelt és működtetett kamerarendszerrel kapcsolatban a kamara elnöke azt mondta, ott annyi lehetősége van egy ügyvédnek, hogy megpróbál olyan eljárási szabályokat elérni, amelyek összhangban állnak a biztonsági előírásokkal és a kamara előírásaival.

Erről az esetről konkrét példával szolgált dr. Jambrik Gergely adatvédelemmel foglalkozó ügyvéd, aki – elmondása szerint – mikor irodahelyiséget keresett, külön figyelt arra, hogy megoldható legyen a kamarai előírások betartása. Általánosságban elmondta, hogy ez egy többszintű kérdés, mert egyrészt az sem mindegy, hogy a megfigyelő kamera rögzít vagy csak a biztonsági személyzet „szemét többszörözi meg”, másrészt pedig ott a konkrét fizikai ellenőrzés is, mikor a portán felírják az irodaház látogatóinak nevét, lakcímét. Ez utóbbira megoldás lehet, ha az ügyvédi iroda egyik munkatársa személyesen kíséri be az ügyfelet az irodába, de a kamera egy nehezebb, eseti kérdés.

Dr. Jambrik Gergely elmondta, a biztonsági rendszert üzemeltető irodaház kötelessége felhívni az ügyfél figyelmét az esetleges ellenőrzésre és arra, hogy felvétel készülhet, és ha ez neki problémát okoz, az irodaházban működő ügyvédnek is lehetővé kell tenni számára az anonim beléptetést. Jambrik állítása szerint náluk még nem fordult elő konkrét tiltakozás, de más irodákban a problémásabb ügyeknél – mondjuk egy válóper vagy egy büntetőügy esetében – előfordulhat, hogy az ügyfél maximális diszkréciót vár el. Hozzátette, hogy a megfigyelés egyébként – bár kiemeltebben érinti többek közt a jogi szakmát – általános probléma.

Biztonsági kamerahálózat létesítéséről egyébként a társasházi és a vagyonvédelmi törvény rendelkezik. Ezek alapján kamerarendszer akkor létesíthető, ha az az emberi élet, a testi épség és a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálja, miközben nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával, illetve ha a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el. Fontos továbbá, hogy a kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára.

Ezen felül a kamerákkal felszerelt épületbe belépő vagy ott tartózkodó személy figyelmét jól látható és egyértelmű módon fel kell hívni a megfigyelés tényére, illetve fel kell tüntetni az üzemeltető személyét és elérhetőségét. A felvételeket a rögzítéstől számított 15 napig kell tárolni, aztán a – fel nem használt – felvételeket a helyreállítás mindenféle lehetőségét kizárva törölni kell.

Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke megerősítette, hogy szigorú szabályokhoz kötik a kamerák felszerelését, illetve a célhoz kötött adatkezelésről szóló törvény nem engedi, hogy bárki visszaéljen a felvételekkel, azokhoz a társasház közös képviselője és annak adatkezelési megbízottja férhet hozzá. Mindamellett egy biztonsági kamerahálózat létesítése alapvetően konzultációs kérdés, amellyel kapcsolatban a NAIH eddig senkit sem marasztalt el.

Péterfalvi elmondása szerint jogsértés esetén – annak mértékétől függően – a hatóság bírságolhat, kiszabhat sérelemdíjat, gyengébb ombudsmani eszközökhöz nyúlhat, de komolyabb esetekben akár büntetőügy is lehet a dologból.