Virágzik a bérlakások illegális eladásának biznisze

Aki ilyen hirdetést talál, és jóhiszeműen fizet, az akár három évig is futhat a pénze után, ha egyáltalán megtalálja a csalót.

Az elmúlt években megszaporodtak a világhálón azok a hirdetések, melyekben a bérlő egy önkormányzati bérlakás bérleti jogát, rosszabb esetben a lakást árulja több millió forintért, ami persze az önkormányzat tudta nélkül teljesen illegális, hiszen milyen alapon akarja bárki eladni más tulajdonát? Németh Miklós ingatlanforgalmi szakjogásztól megtudtuk, ilyen esetekre minden illetékes hivatalban más szabályrendszer vonatkozik, de tény, hogy bérleti jogot továbbadni törvényellenes.

Aki ilyen hirdetést talál, jobban teszi, ha alaposan utánanéz a papíroknak, érdeklődik az önkormányzatnál is, mert ha már megtörtént az illegális adásvétel, elég nehéz visszaszerezni a pénzt. Ha az önkormányzat engedélyezte a cserét vagy a bérleti jog eladását, arról kell legyen hivatalos dokumentum, ezt minden esetben kérni kell – hangsúlyozza a szakértő.

Ha kiderül, hogy csalás történt, bírósághoz kell fordulni, de ahogy Németh Miklóstól megtudtuk, egy ilyen ügy akár három évig is elhúzódhat, és addig a vevő nem kapja vissza az akár több millió forintot. És ez még így is a jobbik eset, hiszen van, hogy egyáltalán nem sikerül megtalálni az előző bérlőt, és nemcsak a csaló, de a pénzünk nyomát is bottal üthetjük. Azért, hogy ez ne történjen meg, érdemes a Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetségéhez fordulni, ahol ingyenes tanácsadás is elérhető.

Az önkormányzati bérlakás hivatalosan csak hasonló értékű, szintén önkormányzati bérlakásra cserélhető, de ez is csak abban az esetben lehetséges, ha írásbeli engedélyt ad a tulajdonos. Ez akkor is él, ha a bérlő nem eladni akarja a bérleti jogot, illetve cserélni a lakást, hanem kiadni albérletbe. Kifejezetten szigorú a kritériumrendszer, és az esetek többségében az önkormányzatnak nem érdeke, hogy az aktuális bérlője abból jusson anyagi javakhoz, hogy a tulajdonában lévő lakást adja ki. Arról, hogy hol milyen szabályozás van érvényben, minden esetben a helyi önkormányzatnál kell tájékozódni – mondja Németh Miklós.

Az ingatlanforgalmi szakjogásztól azt is megtudtuk, hogy az ilyen bérlakások a lakbér típusában különböznek, az igazolhatóan alacsony jövedelemmel rendelkező, szociálisan hátrányos helyzetben lévő bérlők a normál piaci árnál alacsonyabb, szociális bérleti díjat kötelesek fizetni, mely igazodik anyagi helyzetükhöz. Természetesen ahhoz, hogy valaki ilyen lakásba költözhessen, nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelni, és ha bármiféle változás áll be az anyagi helyzetében, arról értesítenie kell az önkormányzatot.

Az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos visszaélés egyik kiváló példája több hirdetési oldalon is megtalálható tizenkettedik kerületi, 100 négyzetméteres villalakás, melyet a címben eladóként hirdetnek tizennyolcmillió forintért. A részletes szövegben persze már nem ilyen kecsegtető a dolog, ott már a bérleti jogot nevezik eladónak, a lakást értékegyeztetéssel elcserélhetőnek. Az ingatlanos telefonos tájékoztatása szerint minden teljesen szabályos, a hivatal is tisztában van a helyzettel, és ha saját lakásunk van ebben az árkategóriában, akkor csere is elfogadható. Saját lakást önkormányzatiért – tiszta haszon!

A hirdetés szövege a különböző hirdetési oldalakon változó, hol hasonló értékű lakásra cserélhető, hol értékegyeztetés szükséges. Ez persze engedély nélkül sehogy sem szabályos, hiszen nem tudni, hogy a jelenlegi bérlő milyen alapon állapította meg ezt az összeget.

Az ügy kapcsán megkerestük a tizenkettedik kerületi önkormányzatot is, ahol azt a tájékoztatást adták, hogy az irányadó jogszabályok értelmében „önkormányzati tulajdonban álló lakások bérleti jogának pénzért való értékesítésére nincs lehetőség, kizárólag az önkormányzati lakások bérleti jogának cseréjéhez adható bérbeadói hozzájárulás”. Az önkormányzat a szóban forgó esetben haladéktalanul felszólította a lakás bérlőjét, hogy azonnal szüntesse meg a lakás bérleti jogának ingatlanközvetítő oldalakon való értékesítését.

Németh Miklós szerint a bérlőnek bizonyos idő után lehetősége van a piaci árnál alacsonyabban megvásárolni az önkormányzattól a bérleményt, ám ez csak régen volt nagy üzlet. Ma nagyon szigorú kritériumoknak kell eleget tenni ilyen esetben, és csupán 20-30 százalékkal csökkentett árat kell fizetni, ami ha kiszámoljuk a többéves bérleti díjat, már nem is feltétlen kedvező. Tehát olyan olcsón nem lehet így sem lakáshoz jutni, maximum kis kedvezményt érhetünk el.

A szakjogász arról is beszámol, hogy a kilencvenes években volt elterjedt, törvényellenes gyakorlat, hogy a bérlő továbbadta a helyiséget, és ebből a jövedelemből élt. Ezt a gyakorlatot rendelet tiltja, az önkormányzat hivatalos engedélye kellene, de elég nagy a valószínűsége, hogy ezt nem is engedélyeznék. Logikus, hiszen ez semmiféle hasznot nem termel, és szociálisan nem indokolt.