Drágulnak a bérlakások: mindenképp jobban jár, aki vásárol?

A lakásbérlés sok helyen ráfizetés, de nem mindenhol. Térképen mutatjuk a helyszíneket és az árakat.

Virágkorát éli a budapesti bérlakáspiac, a kereslet stabil. Magját az egyetemisták képezik, akiknek köszönhetően minden nyáron hatalmas verseny zajlik a bérleményekért. Őket egészítik ki azok, akik az elmúlt évek devizahiteles problémája vagy a szigorodó hitelezési feltételek miatt keresnek bérlakást. A növekvő érdeklődés az árakra is hatással van, a fölkapottabb területeken az albérletek jelentősen drágultak.

Az Otthontérkép ingatlankereső portál adatai szerint a főváros ötödik, hatodik és hetedik kerületében, valamint a budai első, második és tizenkettedik kerületben a legdrágábbak a bérlakások. Ezeken a területeken az otthonok négyzetméterre vetített havi bérleti díja átlagosan meghaladja a 2600 forintot, az ötödik és a hatodik kerületben pedig a 3000 forintot is átlépi. Ez azt jelenti, hogy egy 50 négyzetméteres otthon bérletéért minimum havi 130 ezer forintot kell fizetni, a belváros legdrágább részein pedig garantáltam 150 ezer forint fölé szökik ugyanez az összeg.

Keresettek, és emiatt drágábbak a kilencedik, a tizenegyedik és a tizenharmadik kerület bérlakásai is: ezeken a területeken a négyzetméterenkénti 2500 forintos havi bérleti díj tekinthető iránymutatónak. A harmadik, a nyolcadik és a tizennegyedik kerület leszakadt a képzeletbeli árversenyben: a nyolcadik és a tizennegyedik kerületben az árelőny több mint 500 forint négyzetméterenként, ami egy átlagosnak tekinthető 50 négyzetméteres ingatlan esetén 25 ezer forinttal alacsonyabb bérleti díjat jelent az előbbieknél.

Nagy kérdés, hogy a lakáskeresőknek bérelniük vagy vásárolniuk érdemes. Pró és kontra érvek mindkettő mellett és ellen vannak, objektíven dönteni viszont csak akkor lehet, ha egyszerre nézzük az ingatlanok kínálati árait és a lakások bérleti díjait. Az Otthontérkép adatai alapján tavaly a fővárosban átlagosan 323 ezer forintba került a lakások négyzetmétere, miközben az egy négyzetméterre jutó bérleti díj 2700 forint volt (a pontos, kerületenkénti bontást ábránk mutatja). Az arányszám a két ár között tehát megközelítőleg 120-szoros.

Ha a 120-as arányt alapnak tekintjük, és ehhez viszonyítjuk a kerületenkénti számokat, akkor azt látjuk, hogy vannak olyan területek, ahol az ingatlanok négyzetméterárát is figyelembe véve átlagosan drágább bérelni, mint vásárolni. Ilyen például a hatodik és hetedik kerület, amely népszerű az egyetemisták körében, s a nagyobb kereslet felhajtja az árat. A második és tizenkettedik kerületekben a bérleti díjak a magas értékesítési árakhoz viszonyítva alacsonyabbak. Ennek oka vélhetően az, hogy ezek a kerületek nem tipikus célterületei az bérlakást keresőknek, s a kiadásra szánt ingatlanok száma is alacsonyabb.