Szóbeli megállapodás és a fürdőszoba falainak kibontása után elérhetetlenné vált az amúgy készségesnek tűnő mesterember, pedig korábban előleget is átvett a fogyasztótól. A munka befejezésének időpontjáról már nem lehetett vele egyeztetni, és eltűnt a panaszos pénzével – hívta fel a figyelmet a Budapesti Békéltető Testület. Hozzátették, sok olyan kérelem érkezik hozzájuk, amelyben a fogyasztók arról számolnak be, a kerületi tájékoztató füzetekből, a társasházi levélszekrénybe bedobott szórólapokból kiválasztott vállalkozás kárt okozott nekik. Egy konkrét ügyről megírták, a fogyasztó szórólap alapján választott valakit a lakása nyílászáróinak cseréjére. Megállapodtak az árban, erről írásbeli szerződést is kötöttek. A vállalkozó egy plusz öt év garanciát vállalt a munkára. Nyáron be is szerelte a nyílászárókat, de ősszel kiderült, nem jól rögzítették azokat, a lakás huzatos volt. A fogyasztó próbálta felvenni a kapcsolatot a vállalkozással a javítás miatt, de az a székhelyén nem volt elérhető. A Budapesti Békéltető Testülethez fordult, de nem tudta ügyét sikerre vinni, mert a vállalkozás a megadott címen nem volt értesíthető. A fogyasztó által kért postai vizsgálat pedig megállapította, a vállalkozás által megadott címen csak egy székhelyszolgáltató üzemelt korábban, amely viszont már megszűnt. Így pedig semmit sem ért a hat év jótállás, hiszen azt nem volt kinél érvényesíteni.
Egy másik esetben a megrendelésben szóban állapodott meg a fogyasztó, előlegként kifizette a munkadíj több mint felét. A vállalkozás szorgalma azonban csak a meglévő fürdőszobai berendezések kiszereléséig tartott, mert azt követően már nem lehetett vele időpontot egyeztetni. Így pedig a kifizetett díj már jócskán meg is haladta az elvégzett munka tényleges értékét. Mivel azonban nem rögzítették írásban a megállapodás pontos részleteit és a megrendelés tartalmát, így annak utólagos bizonyítása gyakorlatilag lehetetlen volt. Ebben az esetben ugyanis legalább egy számla kellett volna a bizonyításra, amit a fogyasztó nem kapott meg.
Az érintett vállalkozást egyébként mindkét fenti esetben kellékszavatosság, illetve jótállási kötelezettség terhelte volna, ami alapján a fogyasztók díjtalanul kérhették volna a javítás elvégzését, a második példában pedig a munka befejezését.
A békéltető testület közölte, hogy javító-karbantartó szolgáltatások esetén a vállalkozás mindenképpen hat hónapos jótállást köteles vállalni a munkára, ha annak díja a húszezer forintot meghaladta. Tanácsuk szerint a hasonló munkálatok megrendelése előtt tájékozódni kell, javasolták, hogy mindenki csak olyan vállalkozással kössön szerződést, amelynek nemcsak a telefonszáma áll rendelkezésre, hanem a székhelye is megtalálható. Javasolták, hogy a megfelelő szakember kiválasztása után a tételesen rögzített költségvetés és árajánlat alapján kössenek írásban szerződést. Közölték: számlát, nyugtát kérés nélkül kapniuk kell a fogyasztóknak. Ha ez elmaradt, akkor ragaszkodjanak hozzá, mert a szavatossági vagy egyéb jótállási igényüket ezzel tudják érvényesíteni.
