A hazánkban kapható halak húsában a nehézfémek mértéke az egészségügyi határérték alatt van ugyan, ám a 29 bevizsgált termékből mindössze három olyat találtak, amely egyáltalán nem tartalmaz rákkeltő anyagot – derül ki a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) által készített vizsgálatból. A szervezetnél azt ellenőrizték, hogy a hazai szupermarketekben leggyakrabban kapható halakban van-e egészségkárosító hatású higany, arzén, kadmium vagy ólom. A laboratóriumi módszerek három terméknél egyáltalán nem mutattak ki szennyező anyagot, míg a többi terméknél a nehézfémmennyiség jóval az európai uniós határérték alatt volt. A TVE azt is pontozta, hogy a termékeknek van-e független fenntarthatósági minősítésük.
A legjobban a magyarországi tenyésztésű, illetve ökovédjegyes halak szerepeltek; az öt hazai gazdaságból származó halból vett mintánál csak háromban észlelték a nehézfémek kismértékű jelenlétét, így ezek összességében a legkevésbé szennyezett termékek között voltak. Az is kiderült, hogy az édesvízi halakban (ponty, pangasius, afrikai harcsa) volt a legkevesebb nehézfém. A legnagyobb – de még így is bőven az egészségügyi határérték alatti – szennyezettséget a hekknél mérték. E halfaj mintáiban jellemzően két nehézfém is kimutatható mennyiségben volt jelen. A TVE a legjobb osztályzatot a Hortobágyi Halgazdaság biobusa- és -pontyszeletének, valamint a Győri Előre HTSZ Fresh Fish Today nevű pontyának adta. Szintén jól szerepeltek a fenntarthatósági (ASC, MSC) védjeggyel ellátott termékek is, az Ocean Sea és az Almare Seafood pangasius (cápaharcsa) filéje.
Az egyesület közölte azt is, miként érdemes halat vásárolni: a friss áru húsa feszes, kopoltyúja vöröses, a szem fényes és nem beesett, a bőre nedves. Érdemes kerülni az opálos szemű, lepedékes pikkelyű, szürkés-sárgás kopoltyújú, erős szagú halat. Tengeri hal vásárlásánál az MSC (Marine Stewardship Council) minősítés jelzi, hogy az áru olyan halászati cégektől származik, amelyek tartózkodnak a halászati területek kizsákmányolásától.
Az állam is osztogat elismerést
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és az Aranyponty Halászati Zrt. kapta az agrártárca Minőségi magyar hal védjegyét. Az előbbi társaság két telephelyén tenyésztett pontyával és fogassüllőjével, az utóbbi pedig szintén pontyai minőségével érdemelte ki az elismerést. Mint azt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a védjegy átadásakor kifejtette, a Magyar halászati operatív program (Mahop) 15 milliárd forintot kitevő forrásából 2,6 milliárd fordítható a halfeldolgozás feltételeinek javítására. Egyre nagyobb az igény az év minden szakában hozzáférhető, konyhakész halhús iránt. A magyar halfogyasztás az utóbbi években harmadával nőtt, fejenként és évente nagyjából 6 kilogramm körüli; a tárca célja, hogy a tendencia folytatódjon. A minisztérium arra számít, hogy jövőre 40 védjegyes minőségi magyar hal lesz – fogalmazott Fazekas Sándor.
