A berlini csata képekben

Május 2-án készült a világtörténelem egyik leghíresebb háborús képe: két katona feltűzi a szovjet zászlót a Reichstag épületére. Azóta kiderült, sok minden nem úgy történt, ahogy a fotó ábrázolja.

Berlin eleste után készült a világtörténelem talán leghíresebb háborús propagandafotója: Mihail Jegorov és Meliton Kantaria őrmester május 2-án 20 óra 50 perckor kitűzte a Reichstag kupolájára a vörös zászlót. A jelenetből készítette Jevgenyij Haldej a híres alkotását. Azonban a képpel akadtak gondok.

Az általunk megkérdezett fotótörténész, Albertini Béla szerint főleg az, hogy a berlini tartózkodásból fakadóan az őrmesterek kezére több karóra is került a kelleténél. És valószínűleg a katonák nem a különböző időzónákat szerették volna figyelemmel kísérni az órák segítségével, hanem gyűjtők voltak, főleg a berlini lakosságtól gyűjtötték be az értéktárgyakat. Persze ez kínos volt a szovjet vezetésnek.

A fotós eredetileg 32 képet készített, ezekből vágták össze a hivatalos verziót, amelyről már kiretusálták az órákat. Albertini azt is elmesélte, hogy a rendszerváltozás után Jevgenyij Haldej maga mondta el a történetet egy műsorban, amit a magyar köztévé le is adott. Egyébként több kutatás is bizonyítja, hogy Haldej egy Ivo Dzsimában készült amerikai képből merítette az inspirációt. Még Moszkvában eltervezte a beállításokat és saját szovjet zászlóját vitte Berlinbe, azt használták később a katonák. Arról még viták folynak, hogy teljesen beállított volt-e a jelent, vagy csak manipulált.

A második világháború utolsó nagyobb európai offenzívája a berlini csata volt. A nyugati irányba támadó Vörös Hadsereg keletről és délről közelítette meg a várost, ami óriási pánikot okozott a tapasztalatlan, főleg fiatalokból és idős katonákból álló német védelemben. Ez a csata adta meg az utolsó döfést Hitler rendszerének. (Fotó: Europress/AFP Yevgeny Khaldei)

Tájkép csata után. A szovjet haderő összesen két és fél millió főből, 41 600 ágyúból és lövegből, valamint 6250 harckocsiból és 800 repülőgépből állt. Ez 2,5–5-szörös túlerőt jelentett a németekkel szemben. (Fotó: Europress/AFP)

A végső roham 1945. április 16-án tüzérségi tűzzel kezdődött. A támadás kezdésének a kiváltságát Csujkov tábornok 8. gárdahadserege kapta. Ez volt az az osztag, amely Sztálingrádot védelmezte, majd később a németek első vereségét okozta. (Fotó: Europress/AFP)

Az említett remekmű. Bár karórákban nem bővelkedik, azért mégiscsak az egyik legismertebb háborús kép lett. Jevgenyij Haldej a karrierjét a Pravdában folytatta. Készített portrét Sztálinról, Gorbacsovról és Jelcinről is. (Fotó: Europress/ AFP/TASS/YEVGENIY KHALDEI)

A világháború végének dátumáról sokáig vitáztak a szövetségesek. A németek május 7-én adták meg magukat a briteknek és az amerikaiaknak. Az oroszoknak május 9-én. A franciák pedig május 9-én fejezték be a hadműveleteket. (Fotó: Europess/AFP)

Április 29-én, amikor a fegyverek zaja már behallatszott föld alatti bunkerjába, Hitler tudomásul vette, hogy a háborút elvesztették. Feleségül vette barátnőjét, Eva Braunt, majd megírta végrendeletét. Utódjául Dönitz tengernagyot jelölte ki, április 30-án pedig ő és felesége is öngyilkos lett. (Foto: Europress/AFP)

A győzelmet ünneplő szovjet katonák a Reichstag tetején. (Fotó: Europress/AFP/IVAN SHAGIN/RIA NOVOSTI)

(Fotó: Europress/AFP/A. KAPUSTYANSKI/RIA NOVOSTI)