Az ukrán Eb-helyszínek

A 2012-es Európa-bajnokság jegyében sorozatot indítunk, melyben kivesézzük a statisztikákat, visszaemlékezünk a legfontosabb pillanatokra, és természetesen a részletekben is elmerülünk. A most következő részben a másik társházigazda, Ukrajna Eb-színhelyeit mutatjuk be.

Lviv

Mintegy 80 kilométerre a lengyel-ukrán határtól, keletre fekszik a 850 ezer lelket számláló Lviv város. Régészeti leletek alapján az 5. századra tehető, hogy a területen település alapult, első írásos említése 1256-ból való. Lviv a fő közép-európai vízválasztón fekszik, ez választja el a Balti-tenger és a Fekete-tenger medencéjét egymástól, így a város vízhiányos területre épült. Az itt megrendezendő mérkőzésekre látogatóknak számolniuk kell azzal, hogy a város vízellátását mérséklik, mivel vízvezeték-rendszere rossz állapotban van. Repülővel és vonattal is egyaránt jól megközelíthető, így célszerű ezeket az utazási módokat választani.

Látnivalók

Ha nem kocsmában vagy plázában akarjuk tölteni a mérkőzést megelőző és követő időt akad kulturális kikapcsolódási lehetőség bőven. Az UNESCO Lviv történelmi belvárosát 2001-ben a Világörökség részévé nyilvánította. Ha másra nem is, arra mindenképp szakítson időt, az, aki odatéved, hogy a város legmagasabb pontjáról, a Viszokij Zamokról (Fellegvár) letekint, gyönyörű panoráma tárul elé.

Stadion

Az Eb legkisebb befogadóképességű 33 500 fős stadionjában három csoportmérkőzést rendeznek, mindet a „halálcsoportból”: Németország–Portugália, Dánia–Portugália, Dánia Németország. Az arénát 2008 novemberében kezdték el építeni, a megnyitó futballmérkőzésre pontosan három év múlva, 2011 novemberében került sor Ukrajna Ausztria elleni barátságos találkozóján. 2011. december 10-től pedig a Karpaty Lviv futballklub vette birtokába.

Harkov

Ukrajna második legnagyobb városa, mely nevét a Harkov folyóról kapta. Lakossága a közelmúltban mért adatokból megközelíti a 1,5 millió főt. Jelentős oktatási, kulturális és gazdasági központ. A mai város területén már az időszámításunk előtti 2. évezredből maradtak fent régészeti leletek, magát Harkivot azonban lengyelek elől menekülő ukrán földművesek alapították az 1600-as években. A közlekedés meglehetősen fejlett a városban, hatalmas, 35 kilométeres metróhálózata jól összeköti a főbb közlekedési csomópontokat. Számos ismert ember született Harkivban, ahogy az egykori Szovjetunió miniszterelnöke, Nyikolaj Alekszandrovics Tyihinov is.

Látnivalók

Elég csak a harkovi Szabadság térre kilátogatni, ami Európa harmadik, a világ ötödik legnagyobb városi tere, rajta épült meg Ukrajna első felhőkarcolója. Harkiv megannyi kulturális jelentőségű épületet, emlékművet őriz, úgymint a Tarasz Sevcsenko-emlékmű, Uszpenszkij katedrális vagy a Milícia múzeum. Az Eb izgalmai mellet egészen biztosan nem lehet sort keríteni az összes látnivaló megtekintésére, de megpróbálni meg lehet.

Stadion

Két helyi futballcsapat is az ukrán első osztályban szerepel, az FK Metaliszt Harkov és az FK Harkov, utóbbi hazai mérkőzéseit azonban nem Harkivban játssza. Az Eb egyik helyszínéül a Metaliszt stadionja szolgál majd, mely 41 411 férőhellyel rendelkezik. Összesen három csoportmérkőzés alkalmával telhet meg a Metaliszt Stadion, és nyilván meg is fog, hisz három csúcsmérkőzést rendeznek itt: Hollandia–Dánia, Hollandia–Németország, Portugália–Hollandia.

Doneck

Ukrajna keleti részén fekszik, az ország ötödik legnagyobb városa, lakossága körülbelül 1,1 milló főre tehető. Történelme nem nyúlik ősi korokra vissza, egy walesi üzletember alapította 1869-ben, acélgyárat építtetett, valamint a környékbeli szénbányáiban foglalkoztatta az idetelepülő embereket. Mai nevét 1961-ben kapta. Viszonylag fiatal kora miatt tehát nem nevezhetjük kulturális fellegvárnak, azonban gazdasági szempontból jelentős szerepet játszik Ukrajna mindennapjaiban.

Látnivalók

Hamar végig lehet zongorázni a donecki nevezetességeken, egy operaház, egy színház és egy filmharmónia működik a városban, történelmi épületből kevés van.

Stadion

Három csoportmeccset rendeznek a Sahtar Doneck otthonában, a Donbasz arénában, mely 51 504 fő befogadására hivatott, köztük Ukrajna két meccsével: Franciaország–Anglia, Ukrajna–Franciaország, Anglia–Ukrajna.

Kijev

Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa. Lakosságának száma meghaladja a 3 millió főt. Kelet-Európa fontos ipari, tudományos és kulturális központja, a Dnyeper két partján fekszik, kezdetben csak az egyikre települt, azonban a 20. századi fejlődés miatt a másik parton is elterjeszkedett. A várost feltehetően az 5. században alapították, így Kijev a kelet-európai városok közül az egyik legrégibb múlttal rendelkezik. Szinte minden igényt kielégítő világváros, mely folyamatosan fejlődik, bővül.

Látnivalók

Mivel a csoportkörtől a döntőig rendeznek itt mérkőzéseket, bőven van idő a város nevezetességeire is, de még így sem jut mindenre. Kijevet egyre inkábbturisztikai célponttá kívánja alakítani a városvezetőség és a kormány is, ennek érdekében pedig sorra újulnak meg a történelmi épületek a centrumban. Mind éjszaka, mind pedig nappal válogathat az ember a kikapcsolódási módok között, csak győzzön vele betelni.

Stadion

A kijevi Olimpiai Stadion három csoportmeccsnek, két negyeddöntőnek és egy-egy elődöntőnek, döntőnek ad otthont. A csoportkör során itt rendezik Ukrajna nyitómeccsét Svédországgal, valamint a Svédország–Anglia és a Svédország–Franciaország meccseket. A helyszínek kapacitását tekintve magasan a kijevi stadion befogadóképessége a legnagyobb – 70 050 fő.