A tizenegy pontból álló reformjavaslatot kidolgozó Jérôme Champagne sokak szerint a legesélyesebb arra, hogy Sepp Blatter utódja legyen az elnöki székben a jelenlegi elnök 2015-re tervezett visszavonulása után.
Jérôme Champagne, a FIFA korábbi nemzetközi igazgatója, Sepp Blatter tanácsadója az 1998-as világbajnokság szervezőbizottságának tagja, a France Football korábbi szakírója tizenegy pontból álló, 25 oldalas reformjavaslatot készített a FIFA számára, mert szerinte a szervezet menthetetlenül elavult.
Dolgozatában – amelyet az 53 éves sportdiplomata a világ összes labdarúgó-szövetségi vezetőjének, azaz 208 nemzeti szervezetnek elküldött – Champagne a FIFA és a nemzetközi futballvilág tizenegy problémáját érinti, amelyekre megoldási javaslatot is kidolgozott. Elsősorban a futballvilág pénzügyi egyenlőtlensége ellen, és a szubszidiaritás elvének érvényesüléséért küzd (vagyis hogy a döntések közelebb szülessenek azokhoz, akiket majd érintenek), de olyan tabutémákat is feszeget, mint a brit államok túlzott hatalma a többi országhoz képest a szövetségben. Szerinte javaslataival az újabb korrupciós botrányok is megelőzhetők.
Champagne szerint a FIFA jövőjét az fogja meghatározni, hogy meg tud-e felelni az alábbi négy feltételnek:
A 11 pontos reformjavaslat elemei pedig a következők:
Champagne 11 éven át dolgozott a FIFA-ban, legutóbb a szövetség nemzetközi igazgatójaként, s különösen a korrupció-ellenes harc révén hallatott magáról. 2010-ben ellentmondásos körülmények között eltávolították posztjáról. Két éves hallgatást tört meg mostani fellépésével.
„Több mint két év hallgatás után szeretném felemelni a hangomat, mert szenvedélyesen szeretem a futball nevű sportágat. A FIFA-nál töltött tizenegy dolgos évem alatt ezt folyamatosan bizonyítottam is. De meggyőződésem, hogy a szervezetnek és a sportágnak változásokra van szüksége, hogy igazságosabb, szolidárisabb legyen, és egységesebb globális céljai legyenek. Mint ahogy az egész világ, a futball is komoly változásokon ment át az elmúlt húsz évben, de a globalizáció egyenlőtlenséget, és pénzügyi-kereskedelmi koncentrációt hozott létre. A társadalmi és technikai változások elérték a futballt is, és nem dughatjuk a fejünket a homokba.”
Champagne gondolataival nyilván nehezen fognak megbarátkozni a FIFA-ban kereskedelmi érdekeltséggel bíró cégek és a topligák élklubjai, viszont a klubok nagy része támogathatja, hiszen még a topbajnokságokban is a kis- és középcsapatok régóta egyfajta „kollektív szerződésre” vágynak, amely tompíthatja a sztárcsapatok hegemóniáját.
Champagne a tanulmányban csokorba szedett reformelképzeléseit először tavaly október 24-én, a kölni „Play the game” elnevezésű konferencián ismertette, ahol a beszéde után hatalmas tapsot kapott, és a kommentárok kiemelték, hogy az elmúlt két évben is mennyi mindent tett a futballért a koszovói és palesztin labdarúgás elfogadtatásától kezdve a ciprusi görög és török futballisták megbékéltetéséig. Így nem meglepő, ha sokan úgy gondolják, mostani fellépése valójában már egy kampány része, mert szeretne a tervek szerint 2015-ben visszavonuló Sepp Blatter FIFA-elnök utódja lenni, amelyre egy másik francia, a hajdani sztárjátékos Michel Platini jelenlegi UEFA-elnök mellett a másik jelentős esélyesnek tartják.
Champagne egyelőre tagadja, hogy ilyen ambíciói lennének, állítása szerint ezeket a reformokat Sepp Blatternek kell keresztülvinnie. A 25 oldalas angol nyelvű anyag teljes terjedelmében itt olvasható:
http://www.jensweinreich.de/2012/01/16/jerome-champagne-which-fifa-for-the-twenty-first-century/
