A Joint Venture Szövetség (JVSZ) Innováció 2012-ben című bilaterális kamarákkal közösen szervezett rendezvényén az államtitkár aláhúzta: a pályázatok egy része már futó kiírás, és várható, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség újabb lehetőségeket jelentet meg március közepéig, illetve június végéig.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: a korábbi évekből áthúzódó jelentős kötelezettségvállalás miatt 2010 nyara óta először nyílik lehetőség arra, hogy az innovációs alapból pályázati kiírás jelenjen meg hazai K+F+I támogatásra.
Az államtitkár elmondta, hogy 5,5 milliárd forintot olyan nemzetközi K+F programokra szánnak az idén, amely lehetőséget ad a felkészülésre az Európai Unió 2014 utáni Horizon 2020 nevet viselő kutatási keretprogramjában való eredményes részvételre. A kutatás-fejlesztési projektek és vállalatok támogatására 28,3 milliárdos, vállalati technológia fejlesztésre 23,3 milliárd forintos, cégek, egyetemek, kutatóintézetek együttműködésére 17,5 milliárd forintos keret áll rendelkezésre – tette hozzá.
Fel kell készülni
Az NGM adatai szerint a 74,6 milliárd forint vállalati kutatás-fejlesztési-innovációs pályázati keretből 38,6 milliárd forint az Európai Unió strukturális alapjából, 36 milliárd forint a Kutatási, Tudományos és Innovációs Alapból származik. A konferencián Cséfalvay Zoltán értékelte a nemzetközi innovációs folyamatot, és úgy vélekedett, hogy az Európai Unióban jobban ki kellene használni a közösség belső piaca adta előnyöket.
Az államtitkár kifejtette: a magyar vállalkozásoknak fel kell készülniük arra, hogy minél több forrást tudjanak megszerezni az Európai Unió kutatás-fejlesztési keretprogramjából 2014 után, amikor is 80 milliárd euró áll majd rendelkezésre, a 2013-ban záruló 53 milliárd euróval szemben. Cséfalvay Zoltán szerint a magyar vállalkozások az ország gazdasági súlyának megfelelően részesedtek eddig az Európai Unió 2007–2013. évi VII. kutatás-fejlesztési keretprogramjából, a lehetőségek döntő részét továbbra is a régi tagországok használják fel.
Kötelezettségvállalások
A kohéziós pénzek egy részének felfüggesztésére vonatkozó kérdésre válaszolva Cséfalvay Zoltán megismételte korábbi kijelentését: kizárt, hogy Magyarország ne jusson hozzá a kohéziós alap forrásához. Az innovációs alappal kapcsolatos kérdésre válaszolva az NGM államtitkára elmondta: a korábbi kormányok soha sem tették hozzá teljes körűen az állami befizetést az alaphoz, 2006-ban és 2007-ben 440 millió euró hitelt vettek fel erre a célra. A kormányváltáskor jelentős összeget tett ki az alap következő évekre szóló kötelezettségvállalása, és ezeket a forrásokat sem megfelelően használták fel – jegyezte meg.
A mostani szabályok alapján a cégek innovációsjárulék-befizetései zárttá teszik az innovációs alapot, és pályázati úton juthatnak a cégek kutatás-fejlesztési forráshoz – hangsúlyozta az államtitkár. A konferencián Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába növekedne a kutatás-fejlesztési forrás, ha nem lesz meg a szükséges humán infrastruktúra, nem lesznek kutatóhelyek, kutatók. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Versenyképességi Központ igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a versenyképesség alapja az innováció, és szerinte olyan innovációs stratégiára lenne szükség, amely intézményi változást is hoz, és illeszkedik a gazdaságpolitikába.
Cséfalvay Zoltán államtitkár a konferenciáról távozva újságírói kérdésre elmondta: minden fél érdekelt abban, hogy gyorsan létrejöjjön Magyarország, az IMF és az Európai Unió közötti megállapodás. Hozzátette: Magyarország a három szabályszegési eljárás keretében elküldte a válaszait az Európai Bizottságnak, és várják a választ. Bízik abban, hogy a magyar kormány válasza nyugvópontra viszi az ügyet, és utána ki lehet tűzni a tárgyalások megkezdésének időpontját.
