Jan Vincent-Rostowski részleteket nem közölt a készülő törvényről, de a már legalább másfél éve napirenden lévő tervekből azt tudni lehet, a bankadóból befolyó pénz nem a költségvetésbe, hanem egy stabilizációs alapba kerülne azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a lengyel bankrendszer biztonságos működéséhez.
Az előző kormány eredetileg már tavaly be akarta vezetni a bankadót, de júliusban elhalasztotta a javaslat megvitatását, mert az őszi választások miatt valószínűleg nem lett volna elegendő idő a különadó elfogadtatására.
Lengyelországon kívül Románia, Horvátország, Szlovákia, Szlovénia és Bulgária is fontolgatja a bankadó bevezetését, és 2010. október végén az Európai Bizottság is ajánlotta alkalmazását. Ausztria szintén több, a pénzügyi rendszert érintő sarc bevezetésének küszöbén áll. Bővebben>>>
Korábban egy lengyel lap kiemelte, hogy Orbán Viktort megalázták a nyugati sajtóban a bankadó bevezetése miatt, míg a lengyel tárcavezető nyugodt szívvel jelentheti be a lépést. Bővebben>>>
Átalakul a nyugdíjrendszer
A lengyel kormány nem tervezi, hogy teljes egészében kivezeti a magánnyugdíjalapokat a nyugdíjrendszerből – jelentette ki a pénzügyminiszter. Mindamellett Jan Vincent-Rostowski leszögezte: a magánpénztárakban felhalmozódott összeget a tag nyugdíjba vonulása után átirányítják az állami rendszerbe.
Lengyelországban tavaly év elején fogadták el a nyugdíjtörvényt, amelynek értelmében a nyugdíjjárulékokból származó befizetések 2,3 százaléka megy a magánnyugdíj-pénztárakba a korábbi 7,3 százalék helyett. A fennmaradó 5 százalék az állami nyugdíjalapban marad. A kormány szerint 2020-ig mintegy 195 milliárd zlotyval (12 980 milliárd forint) csökkenhet így az állam adósságterhe. Az utoljára 1999-ben módosított lengyel nyugdíjrendszer a magyarországihoz hasonlóan három pilléren nyugszik, amiből kettő kötelező, egy pedig önkéntes alapú.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök néhány hete jelentette be, 67 évre tervezik emelni a nyugdíjkorhatárt mindkét nem számára: a tervezet 2013-tól progresszíven emelné a nyugdíjkorhatárt. A kormányfő a negatív demográfiai tendenciákkal, a társadalom öregedésével indokolja a döntést. Szakértőkre hivatkozva elmondta, hogy 2042-ben a lengyelek több mint fele legalább 50 éves lesz, és csak a társadalom harmada lesz aktív a munkapiacon. Ennek következtében drámai munkaerőhiányban szenvedhet az ország.
