Pozitívnak látják a szakértők a kormány tervét

A miniszterelnök által hétfőn bejelentett intézkedéscsomag segítheti a munkahelyek megtartását – vélekednek az adószakértők.

A kormányfő tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett meg hétfőn a parlamentben. Ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a 16 százalékos kisvállalati adót. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtené meg a kabinet.

Miről van szó?

A szaktárca szerint a tranzakciós illeték nem kerülhető el a pénzmozgások külföldre menekítésével, a közterhet nem a polgároknak kell megfizetniük, s az elvonás nagysága 2014-ben nem emelkedik. A Magyar Nemzet megtudta: az Országgyűlés azután szavaz a javaslatról, hogy a kormány és a bankszféra minden részletet tisztázott.

A kormány 280 milliárd forint bevétellel mindenképpen számol jövőre a tranzakciós illetékből – mondta korábban Matolcsy György. A miniszter jelezte, hogy az illeték korábban bejelentett mértéke (1 ezrelék) nem változik, ám az még kérdés, hogy lesz-e felső korlátja. A Magyar Nemzeti Bank egyébként nem tervezi a rá kivetendő tranzakciós illeték továbbhárítását, mert az 2,5 százalékpontos alapkamat csökkentést jelentene

Pozitív kicsengés

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint a bejelentett csomag kicsengése pozitív. A szociális hozzájárulási adó engedmények a hátrányos helyzetű körben segíthetik a munkahelyek megtartását, illetve ha valahol új munkahelyre van szükség akkor azt, hogy ebből a körből töltsék fel. Hozzátette: az adócsomag arra önmagában nem megfelelő, hogy új munkahelyeket létesítsen, mert erre az adójogszabályok alkalmatlanok, ezen más típusú támogatás vagy kereslettámasztás segítene.

A tételes átalányt a 6 millió forint alatti árbevételű mikrovállalkozásoknál (ez kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót, s mértéke főállásban havi 50 ezer, mellékállásban havi 25 ezer forint lesz) Vámosi-Nagy jó dolognak nevezte. A helyi iparűzési adóról (hipa) nem beszélt a miniszterelnök, remélhetőleg ezt is bele fogják építeni a kisadóba, mert különben mégiscsak kétfelé kell adót fizetni – jegyezte meg.

Hektikusabb árfolyam és méltányosság

Vámosi-Nagy szerint nagyon jó, hogy a körbetartozással sújtott magyar gazdaságban pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózást vezetnek be, vagyis a vállalkozásoknak csak akkor kell befizetniük az áfát, ha ők már megkapták. Arról, hogy azoknak, akik csak a kedvezőtlen árfolyamváltozás miatt szenvedtek el átmeneti tőkevesztést, nem kell azonnal visszapótolniuk az elvesztett tőkét, úgy vélekedett: válság van, sokkal hektikusabb az árfolyam, mint békeidőben, ezért ez méltányos.

A házipénztárak esetében még nem minden részlet ismert. Ha csupán az adminisztrációt egyszerűsítik, az támogatható – mondta Vámosi-Nagy. A túlzott készpénzforgalom azonban mindig magában rejti a feketegazdaság lehetőségét – figyelmeztetett, emlékeztetve arra, hogy a vállalkozások január 1-jétől egy, már kihirdetett törvény szerint ötmillió forint felett már csak számlakapcsolatban lehetnek egymással.

Szerepe lehet a megtartásában

Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke szerint a részletszabályok alapján lehet megítélni, hogy hányan választják majd az új lehetőségeket. Megjegyezte: kicsit szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a 25 év alattiak és 55 év felettiek járulékkedvezménye mennyire lesz hatékony új foglalkoztatás esetén.

Eddig is voltak ugyanis különböző kedvezmények – mint például a Start kártyák –, de nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az mindenképpen kedvező, hogy a már foglalkoztatottak után is igénybe vehető a járulékkedvezmény, így szerepe lehet a munkaerő megtartásában akkor is, ha a piac nem bővül – mondta az elnök.

Azoknak biztosan megéri, akik eváztak

A kisvállalkozások tételes adóját azoknak biztosan megéri választani, akik eddig eváztak, és beleférnek az értékhatárba; ugyanis alanyi adómentesség mellett biztosítási jogviszonyt is kapnak hozzá, és tb-járulékot nem kell fizetniük. Azt azonban látni kell, hogy az évi 600 ezer forintos adó 6 millió forintnál épp a 10 százalékos társasági adónak felel meg; akárcsak a normál szabályok szerint, s a normál szabályok szerint költséget is el lehet számolni – mutatott rá Zara László. Tehát az dönti majd el, hogy ki választja, hogy az illető tud-e költséget elszámolni, vagy sem.

Kedvező lehetőség

A 25 főnél kevesebbet foglalkoztatók 16 százalékos adókulcsa (a nyereség és a bérköltség mint adóalap után) Zara szerint kedvező lehetőségnek látszik: a kisvállalkozások számára valóban egyféle adókedvezmény. A foglalkoztatás kifehérítésére is hathat, mert a többletfoglalkoztatás – adóágon – nem kerül többe. Felvetődik ugyanakkor a kérdés, hogy a lehetőség kihasználására vajon osztódni kezdenek-e a 25 fő feletti cégek. Ez esetben valószínűleg valamilyen féket be fog építeni a kormányzat – vélekedett.