A tartalékok április óta növekednek, miután az első negyedévben 3,078 milliárd euróval apadtak. Az utóbbi négy hónap növekménye azonban csak 1,202 milliárd euró volt, így a nemzetközi tartalékok július végén 1,876 milliárd euróval elmaradtak a tavaly év végi, illetve 207 millióval az egy évvel korábbi szinttől. A devizatartalékok tavaly szeptemberben 38,764 milliárd eurón tetőztek, azóta 2,865 milliárddal estek vissza.
Az első fél évben 1,52 milliárd euró törlesztés vált esedékessé az 1998-ban felvett IMF-hitelből, a második fél évben ennél több, a harmadik negyedévben 906, a negyedik negyedévben 913 millió euró visszafizetése történik meg. Júliusban lejár egy 45 milliárd jen értékű hétéves kötvény, míg az első fél évben nem járt le devizakötvény. Idén októberben még egy hat- és egy hétéves, 500-500 millió értékű eurókötvény visszafizetési kötelezettsége terheli a költségvetést.
Forintalapú finanszírozás
A korábbi hetek, hónapok állampapír-aukcióin az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) annyi forint többletforrást tudott bevonni, hogy elképzelhető, az idén már nem is kell kilépnie a devizapiacra – jelentős mozgásteret biztosítva a kormánynak az IMF–EU-tárgyalásokra.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MNO-nak korábban elmondta, „megnyugtató, hogy a különböző forrásbevonásokkal, forintforrásból tudtuk fizetni a lejáró kötvényeket”. Az elemző két ilyen forrásra hívta fel a figyelmet. Az egyik az, hogy a lakossági kötvénykibocsátások révén mintegy százmilliárd forintos nagyságrendben kerültek a háztartásokhoz különböző lakossági papírok, mely mindenképpen üdvözlendő. A másik, hogy „a legtöbb aukción az ÁKK több forrást tud bevonni, s ezekből tudják visszafizetni a lejáró devizakötvényeket úgy, hogy a Magyar Nemzeti Banknál váltják át azt devizára.
Tovább csökkenhet az államadósság
Az idén, főként a forint erősödése miatt, tovább csökkenhet a magyar adósságráta. Bár már a teljes állampapír-állomány negyven százaléka külföldi tulajdonosok kezében van, ez nem okoz problémát – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak az ÁKK vezérigazgató-helyettese.
Borbély László András elmondta: a 2010. végi 81,5 százalékos szintről már 2011-ben 80,6 százalékra mérséklődött az államadósság GDP-hez mért aránya, mivel az adósság növekedési üteme kisebb mértékű volt, mint a GDP emelkedéséé.
2012 első negyedévében folytatódott a csökkenés, az adósságráta az előzetes adatok szerint 79 százalékra mérséklődött. Ebben kiemelt szerepe volt annak, hogy az államadósság több mint 90 százalékát kitevő központi kormányzati adósság abszolút összegét tekintve is 129 milliárd forinttal csökkent.
