A felszólalók rövid távon a bérlakásépítésben látják a kiutat, erre azonban csak a munkaerő mobilitásába és a gazdaságfejlesztésbe „csomagolva” lehet támogatást szerezni az uniótól. Hosszabb távon is munkát ad viszont az építőiparnak az energiahatékony felújítás, amely az EU egyik fő célkitűzése – emelték ki a felszólalók.
Gerőházi Éva, a Városkutatás Kft. munkatársa kifejtette, hogy az EU célokat támogat, ezért hiányzik a rendszeréből a közvetlen lakástámogatás. Kezdetben a szociális rehabilitáció keretében integrált korszerűsítésre lehetett támogatást szerezni, de egy tagországnak sem sikerült ilyen jogcímen jelentősebb pénzhez jutni. A 2009-ben megnyílt energiahatékony felújítás keret viszont nagyobb összegű, és perspektivikus – tette hozzá a kutató.
Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban az uniós direkt támogatás csökken, és a kedvezményes kamatozású hitel lép a helyébe.
Több hozzászóló firtatta a lakásépítés és -felújítás forrását. A legjobb megoldásnak azt találták, hogy az eladott szén-dioxid-kvóta ellenértéke, a kedvezményes kamatozású hitel – amelyet az Európai Beruházási Bank folyósít –, illetve a vissza nem térítendő állami támogatás lenne a forrás.
