Budai Gyula arról beszélt, hogy az utóbbi években láthatóan megváltozott a magyar fogyasztók hozzáállása, igénylik a magyar termékeket, és a nagy élelmiszerláncok is azon versenyeznek, hogy „melyikük magyarabb”. A kormány jelentős erőfeszítéseket tett a külső piacok visszaszerzésére, Oroszországban ez már sikerült, s Kazahsztánban és Azerbajdzsánban is komoly kereslet van technológiákra és feldolgozott élelmiszerekre. Az arab országokban és Törökországban szintén komoly piaca van, illetve további igény mutatkozik a magyar termékek iránt – tette hozzá az államtitkár.
Presztízskérdés
A politikus a nap folyamán Pókaszepetken élelmiszer-ipari és agrárüzemeket látogat meg, délután pedig megnyitja Zalaegerszegen a Kárpát-medencei mézfesztivált. Ehhez kapcsolódva felidézte, hogy az elmúlt években jelentős lépések történtek a mézhamisítás visszaszorítására, ma már a méhészek maguk zárják ki a hamisítókat. Hozzátette, hogy a méhtartás jelentős bevételt termelő ágazat a magyar agráriumban, az itt termelt méz 85 százalékát Nyugat-Európában értékesítik. Ezért presztízskérdés, hogy jó minőségű mézet vigyünk ki, mert ha kimaradunk a piacról, nagyon nehéz visszakerülni. Budai jelezte, hogy ez az év az időjárás hatásai miatt nem volt a legjobb, de 5-10 éves távlatban kiváló minőséget produkáltak a méztermelők, a magyar méz ezért érdemes a védelemre.
Az államtitkár kitért arra is, hogy óriási hátrányban vagyunk az élelmiszeripar és feldolgozóipar területén, ezért komoly forrásokat kell összpontosítani ezekre a területekre. Nagyon fontos az állattenyésztés újbóli felfuttatása, „aki ilyenbe invesztál, azt meg kell dicsérni” – hangsúlyozta.
Húsipari központ volt
Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere és országgyűlési képviselője (Fidesz–KDNP) felidézte, hogy a zalai megyeszékhely korábban élelmiszer-ipari, húsipari központ volt, és a Zalabaromfi és a Zalahús csődje után a város környékén lassan visszaépülnek ezek a feldolgozóipari kapacitások. Példaként említette azt a zalaszentiváni húsüzemet, ahol évente 30-35 ezer szarvasmarhát vágnak, de ennél jóval többre is képesek lennének, volna igény az árura, azonban nincs elég alapanyag.
Pintér László zalai országgyűlési képviselő (Fidesz–KDNP) szintén azt emelte ki, hogy az élelmiszeripar feltámasztása a legnagyobb feladat, de ehhez megfelelő alapanyag, vagyis az állattartás növelésére volna szükség, amit viszont hátráltatnak a rendkívül magas takarmányárak, miközben csak nyomott áron lehet értékesíteni a sertéshúst.
Még soha nem teljesített ilyen jól az ágazat
Rendkívül sikeres évet zárt 2011-ben a magyar mezőgazdaság: teljes kibocsátása 2169 milliárd forint volt, ez a valaha számított legmagasabb érték.
