Jóhanna Sigurdardóttir kormányfő Pekingben kijelentette, büszke arra, hogy országa az első európai állam, amellyel Peking szabad kereskedelmi megállapodást kötött, s mint mondta, egyebek között arra számít, hogy a kínai termékek olcsóbbakká válnak. Li Ko-csiang kínai kormányfő mérföldkőnek nevezte az eseményt, s maga is jó példaként említette a Kína és Európa közötti kereskedelmi kapcsolatok szempontjából.
A tárgyalásokon kínai részről a megújuló – benne a geotermikus – energia, valamint a geológiai, óceáni és sarkvidéki kutatások területén megvalósuló együttműködést szorgalmazták, az import és a beruházások bővítését sürgették. Kína fontos szerepet vállal abból, hogy Izland kilábaljon a pénzügyi válságból például azzal, hogy piacot kínál az izlandi termékeknek. Az aláírt szerződések között van, amelyik a földhő hasznosításával kapcsolatos, s van, amelyik az energiatakarékosságra, illetve a pénzügyi együttműködésre vonatkozik. Kína 2006 óta Izland legnagyobb kereskedelmi partnere Ázsiában: a kétoldalú kereskedelmi forgalom 2011-ben elérte a 152 millió dollárt, ami 2012-ben 21 százalékkal bővült.
A közös közleményben mindkét fél kifejezte, ellenzi a kereskedelem és a beruházások területén megnyilvánuló protekcionizmust és síkra száll a szabad kereskedelem mellett. A szabad kereskedelmi megállapodásról a China Daily című angol nyelvű napilap szakértője úgy vélte, annak ellenére, hogy Izland nem EU tagország, jó példát szolgáltat az unió országainak.
Kína és az EU 2007-ben kezdett új kereskedelmi tárgyalási fordulót a kérdésben, de nem járt eredménnyel, mert a megállapodáshoz mind a 27 – különböző érdekeltségű – tagország hozzájárulására szükség van. Kínának 14 szabad kereskedelmi megállapodása van, amelyek összesen 31 ország gazdaságára terjednek ki. Hatról most tárgyalnak, közük Norvégiával, Svájccal és Dániával.
