A miniszterelnök-helyettes kérdésre válaszolva közölte: a magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú, hogy ne csak a kulturális és a közjogi kötelék erősödjön Magyarország és a külhoni magyarság között, hanem gyakorlatban is segítséget nyújtson az anyaország, például a gazdasági élet területén. Úgy vélte, hogy a Wekerle-terv mint gazdaságfejlesztési program növekvő életlehetőséget biztosít minden ember számára a Kárpát-medencében.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország az élet minden területén támogatja a külhoni magyarságot: támogatást kapnak a határ menti együttműködésekben és gazdaságfejlesztésben is. Utóbbira példaként említette az agráriumot, ahol mezőgazdasági gépek beszerzésének támogatására van mód.
A miniszterelnök-helyettes szerint az Osztrák-Magyar Monarchia egykori területének természetes egységként kezelése olyan gazdasági bővülést hozhat, amely növekvő életminőséget és lehetőségeket jelent a határon túli és az anyaországi magyarság számára.
A fórum keretében Semjén Zsolt átadta a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által alapított Wekerle-díjat Jüllich Ádámnak, a 16 céget tömörítő, 400 embert foglalkoztató Jüllich Glas Holding Zrt. elnökének. A díjazott elmondta, hogy a harminc éve alapított vállalkozás tíz év után lépett a „Monarchia virtuális határain belüli” piacokra. Exportjuk 1998 körül az árbevétel 20 százalékát adta, mostanra mindez 53 százalékra bővült.
Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke előadásában kifejtette, hogy hazánk a válságot követően, hosszú idő után olyan pozícióba került, amely gazdasági eredményeket hozhat. Úgy vélte: 2014 lehet az első olyan év, amikor az új gazdasági szerkezet hatásaként megjelennek azok az adottságok, amelyek „a termőre fordulást hozzák\".
Az ország gazdasági növekedési potenciáljával kapcsolatban kifejtette, hogy hazánk együtt mozog a szomszédos országokkal, és „nem igaz a leszakadási effektus a tények ismeretében”. Szerinte a befektetések és a hitelezési aktivitás alapján változtatni kell a magyarországi versenyképességi feltételrendszeren, mert ennek hiányában Magyarország potenciális növekedése 2-3 százalék maradhat, míg a környező országoké 3-4 százalék lehet.
