Hiánypótló tanulmányt tett a döntéshozók asztalára az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI), amely az élelmiszer-ipari feketegazdaság becsült méretén túl annak struktúráját és kialakulásának okait is igyekszik bemutatni. A szakmai vitára bocsátott tanulmány több becslést is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű lehet az ágazatban a feketegazdaság aránya, s mekkora összeget tehet ki az elcsalt általános forgalmi adó.
A fekete- és szürkegazdaság mértékét az AKI különféle adatbázisok elemzése alapján becsülte meg. A külkereskedelmi tükörstatisztikák – vagyis a partnerországok adataival való – összevetése során egyes országok és termékek esetében nagyon jelentős, negyven százalékot is meghaladó eltérést találtak. A vizsgálatok során kiemelkedő különbözetet tártak fel a magyar–szlovák és magyar–román külkereskedelmi kimutatásokban. A szlovák statisztikai adatok szerint például 1369 millió euró értékben szállítottak termékeket Magyarországra 2012-ben, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint viszont csak 514 millió euró értékű áru érkezett hazánkba. A 855 millió eurós különbség elsősorban a cukoráruknál, olajnövényeknél és növényi alapú olajnál keletkezett.
A termékek tekintetében a cukor, a kukorica, a búza, a lisztfélék, a repce, a napraforgó, a napraforgóolaj, a sertéshús és a baromfihús esetében tapasztaltak jelentős eltéréseket. Az összes, a statisztikai hibahatárt meghaladó külkereskedelmi eltérés nagysága 2012-ben számításai szerint nagyjából 1,4 milliárd euró volt, ami körülbelül 400 milliárd forintnak felelt meg az adott évi árfolyamon számolva. Ennek az összegnek az áfatartalma 108 milliárd forint volt. Óvatos számítások szerint tehát ennyi lehet a külkereskedelmi láncügyletek által elcsalt áfa nagysága az élelmiszertermékek esetében – vonják le a következtetést az intézet kutatói. Hozzátették: mivel ez még kiegészül a belföldi áfaeltitkolással, összességében 120–170 milliárdra lehet becsülni az összes elcsalt áfa értékét.
A feketefoglalkoztatás arányát a KSH adatfelvételein alapuló és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatási adatait összevetve becsülték meg. Ez alapján a mezőgazdaságban akár a 20-30, az élelmiszeriparban pedig a 10 százalékot is elérheti a feketefoglalkoztatás aránya, ami jóval magasabb az nemzetgazdaság egészében tapasztaltnál. A feketén dolgoztatott emberek száma alapján kiszámították a be nem fizetett közteher összegét is, ami összesen több mint 101 milliárd forintot tehetett ki 2012-ben.
A teljes cikket a szombati Magyar Nemzetben olvashatja.
