Az államtitkár hozzátette: a bizottsági szóvivő pénteki nyilatkozata alapján ezt a dokumentumot ki is adják az év végéig. Annak ellenére hogy az operatív programokat a jövő év első hónapjaiban fogadják el hivatalosan, már lehetőség lesz arra, hogy a magyar kormány előlegeket hívjon le a 2014–2020-as uniós források terhére – mutatott rá a helyettes államtitkár.
Hangsúlyozta: az EB döntésével elhárult minden akadály az elől, hogy jövő év elején a kormány – az eddigi kilenc kiírt pályázat után – újabb uniós pályázatokat írjon ki.
Kifejtette: az „elfogadásra késznek minősítés” annyit tesz, hogy az operatív programok szakmailag rendben vannak, tartalmilag a bizottság támogatja, meg van győződve a pályázatok pénzügyi ellentételezéséről, csak át kell engedni egy olyan eljáráson, amelyben a különböző főigazgatóságok is kiadják rá az elfogadó pecsétet.
Csepreghy Nándor elmondta azt is, hogy a magyar operatív programok hivatalos bizottsági elfogadása 2015 első hónapjaira csúszik, ami azt jelenti, hogy a 2014-ben vállalt pénzügyi kötelezettségeket átteheti a kormány 2015-re. Ezért pénzügyi érdeksérelem nem éri az országot, nem veszít egyetlen eurót sem az új költségvetési időszakban – jelezte.
A csúszás kiterjed a programokra is: azokat a projekteket, amelyek 2014 helyett csak 2015-ben indulnak, a hároméves végrehajtási időszak megmaradása miatt 2018-ra kell a pályázóknak befejezniük – mondta.
Az Európai Bizottság pénteki hivatalos közleménye szerint a tagállamok által a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakra benyújtott 311 regionális politikai operatív program közül eddig 148-at hagyott jóvá a bizottság.
Ezen programok összértéke 132,4 milliárd euró, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap biztosít. A testület pénteki közleménye szerint a 28-ból 18 tagállam operatív programját hivatalosan is jóváhagyta a bizottság.
Az uniós fejlesztési forrásokból a magyar vállalkozások külföldi vetélytársakkal szembeni versenyhátrányát kell ledolgozni – mondta korábban Csepreghy, aki hangsúlyozta: Magyarország még egyszer nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a gazdasági válság kirobbanásának idején jellemző gondolkodáshoz hasonlóan ajándékpénznek tekintse az uniós forrásokat és életképtelen vállalkozásokat támogasson belőlük. A kormánynak az a feladata, hogy a külföldi vetélytársakkal szembeni versenyhátrány ledolgozásában segítse a hazai vállalkozásokat – tette hozzá.
