A levelekből világosan ki kell derülnie, hogy az elszámolásból az ügyfélnek mennyi pénz jár vissza vagy mennyit írnak jóvá tartozásából. A jogszabály kötelezi a pénzügyi intézményeket arra, hogy a tájékoztató leveleket az átlagpolgár számára is érthetően fogalmazzák meg. A levélnek pontosan tartalmaznia kell, hogy az elszámolás után mennyi marad a hitelből, milyen kamattal, futamidővel és törlesztőrészlettel kell törleszteni a tartozást.
A lezárt hitelek esetében a visszafizetést pénzben, a még élő szerződések esetében pedig a törlesztőrészletek csökkentésével kell teljesíteni. A pénzügyi intézmények a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott képletek alapján számítják ki, hogy az egyes esetekben mennyi jóváírás jár az ügyfeleknek. A képletek helyes alkalmazását az MNB kötelessége és felelőssége ellenőrizni.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a devizahitelek rendkívül összetett, bonyolult pénzügyi termékek voltak, ezért szinte minden szerződés esetében egyedileg kell kiszámítani a visszatérítés összegét. A szaktárca számításai szerint a visszatérítés átlagos mértéke 25 százalék lesz, a gyakorlatban 10-40 százalék között alakulhat attól függően, hogy mikor, milyen árfolyamon vették fel a hitelt, illetve a pénzügyi szolgáltató hányszor emelt kamatot és milyen árfolyamon számolt. Az internetes kalkulátorok a miniszter szerint nem mutatnak pontos képet, a legtöbb esetben durva becslésként sem alkalmazhatók.
Mivel a nagy tömegű adatfeldolgozás hibával is járhat, az ügyfeleknek célszerű ellenőrizniük személyes és szerződésre vonatkozó adataikat, így például a korábbi törlesztőrészlet összegét, a kamatot, a futamidőt, tehát azokat az adatokat, amelyekből a visszatérítést és az új törlesztést ki lehet majd számolni. Ha az ügyfél vitatja az elszámolást, a kézbesítéstől számított 30 napon belül panaszt tehet a pénzügyi intézménynél, amely a panasz beérkezését követő 60 napon belül köteles válaszolni. A panasz elutasítása esetén az ügyfél 30 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti.
