Németh Lászlóné kiemelte: a nonprofit alapon működő nemzeti közszolgáltatás azt jelenti, hogy nem profitérdekeltségből tesznek meg lépéseket, nincsenek olyan kitűzött profitelvárások, mint a külföldi részvényeseknél. Az ellátásbiztonságot és a fogyasztók érdekeit tartják szem előtt, a takarékos működésből és az állami infrastruktúrák bekapcsolásából adódó megtakarítást pedig a további rezsicsökkentés lehetőségének biztosítására, illetve fejlesztésre, szolgáltatás-bővítésre fordítják majd – hangsúlyozta. Ugyanakkor piaci feltételek mellett jelennek meg a piacon, mert minden érvényes hazai és uniós szabályozást be fog tartani a közműszolgáltató – tette hozzá.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a második lépcsőben az áramszolgáltatási piacra lép be a nemzeti közműszolgáltató. Ennek érdekében intenzív tárgyalásokat folytat a kormány az MFB bekapcsolásával a piac több szereplőjével. Az áramszolgáltatást 2016-ban mindenképpen el tudja kezdeni az ENKSZ, de nem kizárt a 2015-ös kezdés sem – hangsúlyozta Németh Lászlóné. A harmadik a távhőszolgáltatás lesz, itt még sok feladat áll a kormányzati szereplők előtt.
A nemzeti közműszolgáltató a következő két-három évben fogja elnyerni azt a működési formát és üzemméretet, amely biztosítani fogja az optimális hatékonyságot – összegezte az államtitkár.
Horváth Péter János, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. vezérigazgatója elmondta: új fejezet kezdődik a hazai közműszolgáltatásban, az átalakulás a fogyasztóknak tartósan megfizethető szolgáltatásokat biztosít majd. A folyamat a rezsicsökkentéssel kezdődött, majd tartóssá tételének igényével folytatódott, és most megkezdődött a megvalósítás fázisa – hangsúlyozta.
A vezérigazgató ismertette: korábban több mint húsz évig dolgozott a Mol-csoportnál különböző vezető beosztásokban, 2010-től az energiahivatalt vezette, majd az elmúlt húsz hónapban az MVM Magyar Villamos Művek gázüzletágának vezetője volt.
