Nem akarja a Nemzetközi Kürtőskalács-szaktestület (NKSZ), hogy a kürtőskalácsot román termékként jegyezzék be az Európai Unióban. Ezért a szervezet lépéseket tett, hogy az édességet osztrák termékként regisztrálják – tudtuk meg Hantz Pétertől. Az NKSZ képviselője lapunknak úgy nyilatkozott, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) újabb akadályokat gördített a kürtőskalács európai hagyományos különleges termékké nyilvánítása elé. Miután a közismert süteményt nemrégiben felvették a hungarikummá válás előszobájának tekinthető Magyar Értéktárba, úgy tűnt, hogy csillapodnak a kedélyek, ám a felek között újabb pereskedés van folyamatban.
Ismert, a szaktestület korábban hungarikumnak terjesztette fel a kürtőskalácsot. Beadványát azonban a földművelésügyi tárca elutasította, a Hungarikumbizottság pedig a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének dokumentációja alapján vette fel a Magyar Értéktárba a süteményt erdélyi, székely, valamint magyar értékként. Hantz felidézte, az NKSZ kezdeményezte azt is, hogy nyilvánítsák az uniós védelemmel járó hagyományos különleges terméknek az édességet, az FM azonban mindkét alkalommal elutasította a javaslatot. Az ügyben illetékes Magyar Eredetvédelmi Tanács ugyanis megállapította, az idevonatkozó uniós szabályozás alapján a kürtőskalács – mint széles termékcsoportot jelölő fogalom – ilyen kizárólagosságot biztosító védelemben nem részesülhet.
Hantz azonban nemrég a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, kérve a minisztérium élelmiszer-feldolgozási főosztálya határozatának hatályon kívül helyezését, valamint az eljárás megismétlésének elrendelését. Úgy véli, hogy a tárca álláspontja a hatályos uniós jogszabályok téves értelmezéséből ered. Pusztán az a tény, hogy a kürtőskalács szó termékfajtát jelöl, nem minősül kizáró kritériumnak, ezenfelül pedig a józan ésszel is ellentétes lenne egy ilyen kitétel, minden bejegyzett hagyományos különleges termék egy termékfajtát jelöl – állapította meg az NKSZ képviselője. Szerinte a minisztérium diszkriminál, mivel korábban különleges termékké nyilvánította például az általános fajtanévre utaló, szintén széles körben elterjedt, és több esetben eltérő receptváltozatok szerint készülő tepertős pogácsát vagy a rögös túrót. Hantz butaságnak tartja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának és a Magyar Eredetvédelmi Tanácsnak az elutasítás alátámasztásában szereplő indoklását, miszerint a kürtőskalácsot azért nem lehet levédetni, mert mindössze 25 éve jelent meg Magyarországon. Ezzel szemben az NKSZ tanulmánya szerint a kürtőskalácsot említő első írásos dokumentum 1679-ből származik. A kürtőskalács szaktestület illetékese közölte: további elutasító határozat esetén készek Alkotmánybírósághoz és az uniós szervekhez fordulni.
