Magyar munkaerőt toboroznak román cégek

Kétszáz állást hirdettek meg nagyváradi társaságok a biharkeresztesieknek.

Lényeges változások érzékelhetők a munkaerőpiacon Magyarország és Románia viszonylatában: míg a kilencvenes években Erdélyből az anyaországba irányult a munkaerő áramlása, a trend mára enyhén megfordulni látszik. A jelenség mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy Románia nyugati régiójának nagyvárosai az elmúlt években látványos gazdasági fejlődésen mentek keresztül, a kelet-magyarországi megyék viszont egyelőre nem tudják ezzel tartani a lépést. Arad és Nagyvárad térségében már korábban szembetűnő volt, hogy az alacsonyabb ingatlanárak hatására sokan áttelepedtek a határ magyarországi oldalán fekvő településekre, közben viszont továbbra is romániai munkahelyükre járnak át dolgozni.

Ez a jelenség hatványozottan érhető tetten a Hajdú-Bihar megyei Biharkeresztesen, ahol a napokban nagyváradi kereskedelmi társaságok rendeztek állásbörzét a helyi érdeklődők számára. A közel kétszázezres lélekszámú Nagyváradról és vonzáskörzetéből becslések szerint mintegy hétszázan költöztek át az elmúlt években Biharkeresztesre, ahonnan a szülők és a gyerekek naponta ingáznak a határ túloldalára dolgozni, illetve tanulni. Ezt a helyzetet felismerve lépett nemrég a nagyváradi tömegközlekedési vállalat, amely szeptembertől újraindította a két helység közötti menetrend szerinti autóbuszjáratát. A költségek egy részét a váradi Auchan fedezi, amely azzal a szándékkal szállt be az üzemeltetésbe, hogy – tekintettel a magyarországi vasárnapi zárva tartásra – főleg hétvégenként vásárlókat vonzzon áruházába.

Részben ezt a lehetőséget igyekeznek kihasználni a váradi Eurobusiness Park ipari övezetben működő cégek is, amelyek most kétszáz állást hirdettek meg kimondottan biharkeresztesi munkavállalók számára. A pénteki állásbörzén öt nagybefektető kínált munkalehetőséget, többnyire szalag melletti munkavégzésre, betanított és szakmunkások, valamint mérnökök számára. Magyarországi dolgozókat keres 80 millió eurós beruházással létrehozott váradi üzemébe a háztartási és ipari berendezéseket gyártó amerikai Emerson, az elektronikai szolgáltatásokat végző kanadai Celestica, a fém alkatrészeket előállító brit Faist Mekatronic, a Plexus, és a számítógépeket, valamint elektronikai cikkeket gyártó Shinheung Electronics.

Delia Ungur, a 120 hektáron fekvő nagyváradi ipari parkokat üzemeltető részvénytársaság vezetője természetesnek nevezte a romániai cégek határon átnyúló „nyitását”, hozzátéve: a vállalatok újonnan létrehozott munkahelyeket kínálnak fel. Barabás Ferenc, a mintegy tizenöt százalékos munkanélküliséggel küzdő Biharkeresztes polgármestere lapunknak elmondta, számottevő érdeklődést tapasztalt a településén megrendezett munkaerő-toborzón, amelyen több érdeklődő abban állapodott meg potenciális munkaadójával, hogy megtekinti a váradi munkakörülményeket.

– Biztató munkakörülményeket, teljesítményalapú fizetéseket és béren kívüli juttatásokat ígértek a cégek, ami elsősorban azoknak a közfoglalkoztatottaknak jelent jó lehetőséget, akik itthon ennél kevesebbet keresnek – magyarázta a kisváros elöljárója. Barabás szerint a váradi önkormányzattal együttműködve gondolkodnak hasonló börzék szervezésében, hiszen a cél az, hogy minél többen jussanak munkához.

Hasonlóan nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Huszár István nagyváradi alpolgármester is, aki szerint a határ két oldalán fekvő településeknek partnereknek, és nem versenytársaknak kell lenniük. – Bár Románia még nem csatlakozott a schengeni övezethez, a közös Európában már nálunk is „légiesült” az országhatár, a Biharkeresztes és Nagyvárad közötti 17 kilométeres távolság pedig nem számít annak, aki dolgozni akar. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy Magyarországon szociális segélyből és közmunkából legfeljebb 75 ezer forintot kereshet valaki, Nagyváradon viszont egy segédmunkás minimálbére 80 ezer forintnak megfelelő összegnél kezdődik, akkor a romániai bérezés is versenyképes – állapította meg Huszár. Szerinte a munkavállalók ingázását megkönnyíti a Berettyóújfalu és Nagyvárad között nemrég elkészült kerékpárút is, ugyanakkor a váradi cégek felajánlották, hogy nagyobb létszámú dolgozó esetén mikrobusszal is megoldják a magyarországi alkalmazottak szállítását.