Jó évet zártak a hazánkban tevékenykedő autóipari társaságok: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szinte havonta jelentett be milliárdos állami támogatást fejlesztéseik ösztönzésére. A döntések aligha okoztak meglepetést, hiszen az Orbán-kormány már az előző, 2010–2014-es ciklusában az ország újraiparosítását tűzte ki célul, amelyben kulcsszerepet az autóiparnak szántak.
Mára azonban jól látszik, hogy szinte kivétel nélkül a külföldi tulajdonban lévő beszállítók és gyártók jellemzően nem a magas hozzáadott értékű munkákat végzik nálunk, hanem az élőmunkát igénylő szerelési feladatokat. Azaz a magyar adóforintok – munkahelyenként több millió forint – jórészt csak munkahelyteremtésre mennek.
Jó hír, hogy az eredmények a foglalkoztatási statisztikákban is látszanak. A multik hazai ténykedése kapcsán nem érdemes megfeledkezni ugyanakkor arról sem, hogy egy magyarországi munkás negyed-ötödannyi fizetést visz haza, mint német, francia vagy svájci kollégája, ráadásul a foglalkoztatási feltételek is lényegesen kedvezőbbek a vállalatok szempontjából, mint Nyugaton. Elég csak a Lajtán túl hagyományosan erős, nálunk azonban alig látható munkavállalói érdekképviseletekre, a szakszervezetekre gondolni. És ha ez nem lenne elég, az iparosítási törekvéseket számos adókedvezmény vagy a telephely sok esetben térítésmentes biztosítása is ösztönzi.
A legnagyobb, hatmilliárd forintos támogatást tavaly az Audi Hungária kapta: az állam a társaság győri motorgyárának 32 milliárd forintos fejlesztését segíti. A beruházás révén 380 új munkahely jön létre. Mint Szijjártó Péter a támogatási szerződés tavaly októberi aláírásakor hangsúlyozta, az Audi fejlesztése azt eredményezi, hogy minden eddiginél környezetkímélőbb és alacsonyabb fogyasztású motorokat gyárthat a társaság. A külgazdasági és külügyminiszter szavainak különös ízt adott, hogy a Volkswagen magyarországi leánycége is érintett a szeptemberben kirobbant emiszsziós adathamisítási botrányban.
A VW-konszern beszállítójaként az emissziós csalással szintén összefüggésbe hozott Bosch hazai leánya is jó évet zárhat, hiszen tavaly 1,4 milliárdos támogatásból részesült az adóforintokból. A miskolci központú cég összesen 9,3 milliárd forintból fejleszti kapacitását. A jármű-villamossági és elektronikai készülékeket termelő gyárban 425 új munkahely jön létre. A vállalatnak a következő négy évben sem lehet oka panaszra, hiszen a kormány öt évre elosztva 5,37 milliárd forint kutatás-fejlesztési támogatást is jóváhagyott. A támogatás forrását a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap felhalmozódott szabad maradványa adja. A Miskolc mellett a fővárosban, valamint Egerben, Hatvanban és Makláron is bázissal rendelkező Bosch egyébiránt tízezer embernek ad munkát.
A milliárdos támogatással rendelkező autóipari cégek körébe egyetlen magyarként bekerült a békéscsabai székhelyű Csaba Metál Zrt. is. A Mercedes és az Audi mellett a BMW-nek is beszállító társaság 5,7 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházásához a kormány 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást hagyott jóvá augusztusban, amelynek segítségével 155 új munkahely jön létre.
A Continental Hungária Kft. 1,05 milliárd forintos készpénztámogatást nyert el novemberben. A társaság 5,1 milliárd forintból fejleszti nyíregyházi üzemét, ahol gépkocsik hűtőrendszereit gyártják. A beruházás eredményeként 680 fővel bővül a jelenleg hétezer embernek munkát adó társaság dolgozóinak száma.
Szerényebb, de jelentős, 507 millió forintos támogatást kapott a Le Bélier francia autóipari beszállító ajkai beruházásának első fázisa is. A fékrendszereket és egyéb alkatrészeket gyártó cég összesen nyolcmilliárd forintból megvalósuló bővítése száz új munkahelyet eredményez. A Le Bélier egyébiránt 22 éve van jelen hazánkban, ajkai, szolnoki és mohácsi egységeiben 1500 főt foglalkoztatva.
